Welcome to Noctis

Háború tört ki a vérivók és a boszorkányok között. Narlen városa elbukott, és Boszorkányföld egy része vámpír kézre került. Theradin a harcok kezdete előtt békét kötött a vérszívókkal, így a város megőrizhette függetlenségét.
Eközben északon a Démonok Birodalma megerősödött és kihasználva szomszédai csatározásait elfoglalta Boszorkányföld északi, kimérák és transmopheusok lakta területeit. A határvonalak átrendeződtek, ezért a vadászokra nagyobb szükség van, mint valaha.


• • •

Lépj be Noctis világába, ismerd meg a napfényes, varázslatos Nyugatot, az egykori Boszorkányföldet - Shalmaeron provinciáját, vagy a misztikus, sámánok lakta Sellarya szigetét. Barangold be a veszélyes, sötét Keletet, ahol vérivók és halandók élnek. Ismerd meg Caelestis hegyvidékeit, a délen fekvő elfek lakta Lamuriont, vagy a sárkányidomítók és a valkűrök otthonát, a messzi fagyos Valachiát. És ha még futja az erődből, utazd át az ismeretlen északi földet, Diabolus Glebát, a démonok hazáját.
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

CHATBOX


Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (19 fő) 2018-11-24, 15:35-kor volt itt.

Fenyvesek útja

17 / 19 oldal Previous  1 ... 10 ... 16, 17, 18, 19  Next

Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-28, 23:27

- Folyton úgy érzem hogy minket néznek. – mondtam férjem kezét szorongatva. Nem értettem őt hogy nem zavarja, Hogy időről időre mindenki ránk bámul. Felvetettem hogy igyunk valamit, hátha kicsit feloldódok. Shade magához vett egy pohár vörös bort én viszont nem kívántam. Körülnéztem és láttam elsuhanni egy felszolgálót a terem másik végében pezsgővel a tálcáján.
- Mindjárt jövök. – mondtam férjemnek és Emmának, aztán üldözőbe vettem a pincért. Épp elkaptam és levettem egy pohár pezsgőt tőle mikor ismerős hang csattant a hátam mögül.
- Niiv? – szólított meg Ábel, aztán méregetni kezdett.
- Azt hittem nem szeretsz kiöltözni. – mondta elhúzott szájjal. Az állam alá nyúlt és elfordította az arcom jobbra is balra is.
- Ki is vagy sminkelve? – kérdezte furcsállva.
- Igen, képzeld egy bálban vagyok, nem jelenhetek meg úgy mintha küldetésről jönnék. – Löktem el a kezét sértődötten, aztán visszaindultam a férjemhez.
- Várj! Nem úgy értettem. – mondta gyorsan a fiú és becsatlakozott mellém.
- Jól nézel ki csak nem szoktam meg tőled. – magyarázta. Elhúztam a számat és inkább nem is feleltem. Megálltam férjem mellett. Emma kicsit távolabb állt és gyanakodva méregette Shadet. Ábel ahogy meglátta párom azonnal dühös arcot vágott.
- Itt a tolvaj is. – morogta mérgesen méregetve Shadet. Emma kicsit meglökte, hogy álljon le, de úgy tűnt nem fog.
- Na? Ma kinek az asszonyát nyúlod le? – vetette oda férjemnek. Sóhajtottam egyet.
- Shade, ne is foglalkozz vele. – mondtam, de elég rossz hatással voltak szavaim Ábelre. Dühösen csapott az asztalra.
- jah, hogy mióta hercegnő lettél, már inkább nem is foglalkozol az emberekkel? – mondta hangosan.
- Mi? Te meg miről beszélsz? – néztem rá értetlenül.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-28, 22:48

Út közben tettem néhány megjegyzést Niivnek, mire megjegyezte, hogy ő nekem is szokott magyarázkodni.
-Nem egészen erre gondoltam. - mondtam. Lassítva a tempónkon lassan a városházához értünk, ahol egy kis tömeg gyűlt össze. Az ajtónál odaadtam a meghívót, majd bejelentették az érkezésünket. Amint beléptem a terembe, mindenki elhalkult és mindenki engem nézett. Nem igazán zavart a kiemelt figyelem, hozzá voltam szokva. Niivet is bejelentették a feleségemként, ekkor a tömeg szabályosan megfagyott. De a meglepettség és a csend nem sokáig tartott. Hamar feldolgozták az infót. Egy ismerős arc tűnt fel, Emma érkezett felénk megtartva tőlem a kellő távolságot. A párnás akció után nem is csodálkoztam, hogy tart tőlem. Niiv a kezemet szorongatta. Felvetette, hogy ihatnánk valamit. Jó ötletnek tartottam, ezért elindultunk az italos részhez.
-Kicsit idegesnek tűnsz. - jegyeztem meg halkan. Elemeltem a tálcáról egy pohár félszáraz vörösbort. Beleszagoltam. Finom illata volt, majd bele is kortyoltam egyet.
-Nem is rossz. - állapítottam meg.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 19:05-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-28, 22:21

Kicsit elnéztem az órát, így késében voltunk, legalábbis én úgy éreztem. Pánikszerűen ragadtam meg férjem kezét és rohanni kezdtem, de ő visszahúzott, hogy ne siessek annyira. Azt mondta oda fogunk érni, ne futkossak magassarkúban mert kitöröm a bokám.
- Ez nem is gyilkos cipő. Ahhoz képest hogy magassarkú egész kényelmes. – néztem le a kopogósaimra. Shade azt mondta, hogy hercegnőként nem szabad többé magyarázkodnom.
- De Shade! Én neked is szoktam magyarázkodni…- mondtam felhúzott szemöldökkel, aztán sóhajtottam.
- Jól van, nem fogok. – mondtam megadva magam. Nemsokára odaértünk a városházához, elég nagy volt a ricsaj, de végülis szinte nem is késtünk semmit. A többiek jöttek tán korábban. Az ajtónálló megkérdezte a nevünket, aztán bejelentett minket. Mikor Shade nevét mondták máris mindenki őt nézte, mint egy látványosságot. De mikor engem is bejelentettek, mint Shade feleségét, a tömeg elhűlt. Volt aki azt hitte ez egy rossz tréfa, volt aki nem értette mi történt. Minden esetre pár másodperc csend után ugyanúgy kitört a lárma. Emma igyekezett hozzánk.
- Na de jó hogy ideértetek. – mondta a lány vidáman mellém állva. Shadet még mindig nagy ívben kerülte ki.
- Hát te is itt vagy? – kérdeztem mosolyogva. Kiderült, hogy az elitek és feleségeik többsége itt van. A város vezetői és hasonlók.
- Iszunk valamit? – kérdeztem férjemet. Kissé feszélyezve éreztem magam, így nem engedtem el a kezét. Adott a fogás egy biztonságérzetet.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-28, 13:57

Szóltam Niivnek, hogy kezdje összekapni magát. Én gyorsan átöltöztem, hamar megvoltam, aztán az asszonyt magára hagytam, hagy készülődjön. Átsétáltam a nappaliba, és rágyújtottam egy szálra. Vidám ciripelés hallatszott mögülem. Feltámaszkodtam a kanapé támlájára, hogy megnézzem mi folyik mögötte. Miksa egyik lábával a szőrét fésülgette, a másik kettővel egy nyakkendőt próbált a nyaka köré kötni. Egy negyedikkel szájfényt kent a szájára. Nagyon úgy tűnt, hogy ő is bálozni akart. Egyszer csak Niiv is előkerült indulásra készen. Sietősen bújt bele a cipőjébe, kapta magához a kabátját és a táskáját és kézen ragadva engem húzott a kijárat felé. Szinte kitépte az ajtót a helyéről, olyan gyorsan nyitotta ki.
-Nem kell rohannunk. - mondtam neki menet közben. Azt mondta, hogy majd ha kérdezik miért késtünk kitalálunk valami jó kifogást. Ráfogtam a csuklójára, és visszább húztam, lassítva ezzel a tempóját.
-Először is nem kell sietnünk, oda fogunk érni. - mondtam határozottan.
-Másodszor nem kéne ilyen gyilkos cipőben rohangálnod, mert kitöröd a bokád. - pillantottam a magassarkúra.
-Magyarázkodásra pedig semmi szükség. Tanuld meg! Egy hercegnő nem magyarázkodik soha. - mondtam azt, amit Femke nagyi szokott hajtogatni.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 19:05-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-28, 11:33

Miksa is megjelent végül. Először nem értette miért lettünk hirtelen ilyen intim viszonyban Shade-del, de aztán elmondtam neki hogy időközben összeházasodtunk. Miután ezt tisztáztam a kis szőrgombóc újra nyugodt vidámságba burkolózott. Közben Shade szólt, hogy jobb lenne készülődni, mert hamarosan mennünk kell a rendezvényre, amire meghívtak minket. Illetve csak férjemet, de magától értetődő volt hogy vele megyek. Vidáman kezdtem kutakodni a szekrényemben valami alkalomhoz illőt keresve. Végül egy Karmennel vett ruhát választottam, testhez feszülő világos színű darabot. A szellemtől elég sok trükköt ellestem már, így nehézkesen ugyan de kontyba rendeztem a hajam és kisminkeltem magam. Miksa elismerően ciripelt mellettem, aztán felpattant a vállamra. Mikor az órára néztem majdnem hátraestem.
- Már ennyi az idő? - kiáltottam fel meglepetten. Felpattantam és Shade, hez futottam. Menet közben húztam fel a magassarkúimat, felkaptam a táskámat és a kabátomat, gondoltam majd út közben felhúzom.
- El fogunk késni! Bocsi, nem figyeltem az időt. - hadartam férjemnek, miközben szinte feltéptem a bejárati ajtót és férjem kezét megfogva elindultam az utcán.
- Bár az csak nem olyan nagy gond ha pár percet késünk. Majd találunk valami kifogást ha kérdezik miért...- magyaráztam miközben olyan gyorsan szedtem a lábaimat, hogy már majdnem futottam.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-28, 01:14

Niiv dühös lett és beolvasott a nyanyának, aki egy pillanatra megilletődött. Nem sokáig volt zavarban, mert tovább szórta az igét és a szentelt vizet. Egy jól irányzott kérdéssel kis kedvencét illetően sikerült leszerelni. Olyannyira, hogy azonnal hazarohant előkeríteni a dögöt. Újra magunkra maradtunk. Belöktem az ajtót, magunkra zártam, majd ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Az asszonyt teljesen hozzám simult. Ekkor ciripelést hallottunk. Miksa jelent meg, és rosszallóan nézett rám, mintha nem tetszene neki az, amit lát. Niiv elmagyarázta a szőrcsomónak, hogy időközben hozzám jött. Erre a kis dög szemei kikerekedtek. Nagy szemekkel nézett hol rám, hol a lányra. Aztán vidám ciripeléssel pattant fel a vállamra. Rosszallóan néztem rá, amiért rám telepedett, de látszólag ez nem zavarta.
-Eltelt az idő. - pillantottam az órámra.
-Lassan indulunk kell, mert elkésünk. - utaltam arra, hogy bálra vagyunk hivatalosak. Lesöpörtem a vállamon üldögélő szőrt és átmentem a hálóba, magamra kapni valami esélyhez illő ruhát.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 19:03-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-28, 00:51

A vén szatyor nem elég hogy megzavart minket és ellopott egy múzeumi könyvet, még ördögöt is akart űzni. Kijelentette, hogy addig nem megy el, míg ki nem irtotta a gonosz írmagját is a házamból. Türelmetlenül toppantottam egyet, mire Mari néni leöntötte a küszöböt valami vízzel.
- Ezt nem hiszem el! Most kezdhetek takarítani. – mondtam idegesen. Az öreg nő viszont csak meglepetten pislogott amiért Shade-del nem történt semmi. Beljebb lépett és a könyvből kezdett felolvasni miközben a kereszttel hadonászott hevesen. Aztán mikor ez se jött össze mellém állt és kijelentette hogy a gonosz bennem járt. Kezdtem nagyon elveszíteni a türelmem.
- Igen, bennem járt nem is egyszer! Mivel hogy a férjem! – torkoltam le dühösen.
- Ha már ennyire kíváncsi rá, most is épp azt akartuk összehozni, hogy bennem járjon, szóval jó lenne ha hazamenne és békén hagyna minket! – már nem finomkodtam, kerek perec megmondtam, hogy mik a szándékaim és kopjon le. A banya elkerekedett szemekkel nézett rám, kijelentve hogy bűnös lélek vagyok. Shade viszont mellénk sétált. A banya eléggé megijedt és a keresztet maga elé tartva várt égi segítséget, de az csak nem jött. Férjem viszont kimondta a varázsmondatot: „Hol a macska?” A banya rögtön elszaladt megkeresni Cincit. Shade bezárta az ajtót, aztán kijelentve hogy fárasztóak a szomszédaim magához húzott.
- Nekem mondod? – suttogtam vissza fáradtan, átöleltem a nyakát és viszonoztam a csókját.
- El tudnám viselni ha a gonosz újra bennem járna…- nevettem el magam. Mégis hogy jutott eszébe a banyának ilyet mondani. Kész vicc volt. Teljes testemmel hozzásimultam Shade-hez, mikor cincogó hangra lettem figyelmes. Miksa mérgesen és értetlenül ciripelve futott fel a vállamra és rosszalló szemekkel nézett Shade-re.
- Miksa! Hazajöttél? – kérdeztem miközben elváltam Shade-től és a kezembe vettem a kis szőrgombócot. Mérgesen duzzogva ciripelt a kezemben, csak mondta és mondta a magáét. Nem értette mégis miért csókolózom én Shade-del a nappaliban.
- Nyugi Miksa, nincs gond. Időközben összeházasodtunk. – magyaráztam neki, miközben leültem a kanapéra. A kis pók meglepetten nézett hol férjemre hol rám, végül kiugrott a kezemből és Shade vállára mászott fel. Vidáman ciripelve. Úgy tűnt megbarátkozik a helyzettel.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-28, 00:24

Niiv az ajtóhoz robogott és kinyitotta, hogy megnézze, ki zavar minket megint. A szomszéd asszony volt, felfegyverkezve egy kereszttel, egy régi bibliával és legalább három kiló hagymával. Elszánt tekintettel nézett befelé, és amikor meglátott engem vetett maga elé egy keresztet. Niiv kíváncsian megkérdezte tőle, hogy miért jött.
-Ördögöt fogok űzni. - mondta határozottan. Előkapott egy üveg szentelt vizet és körbelocsolta vele a küszöböt, hogy megtisztítsa a bejáratot a gonosztól. Nem tudom mit remélt ettől, de morogni kezdett, amikor látta, hogy hiába locsolta szét a vizet, én még mindig ugyanolyan nyugodtan üldögélek a kanapén.
-Túl erős a gonosz. Túl erős. - állapította meg, de nem adta fel. Fellapozta a könyvet, és részleteket olvasott fel belőle, fél kezével pedig a kereszttel hadonászott Niiv mellett. Aztán beleszagolt a levegőbe, érezte, hogy Niivet is megérintette a gonosz. Elszántan villantak a szemei, majd a lány felé fordult.
-Lányom, benned járt a gonosz. - azzal a lendülettel beledobott egy hagymafüzért az asszony nyakába és lelocsolta szentelt vízzel. Mélyet sóhajtottam, kezdett egyre nevetségesebbé válni a helyzet. Ennyi cirkuszt azért, mert megfektettem Niivet. Felkeltem a kanapéról és az ajtóhoz sétáltam.
-Ez nem működik. - sikított fel az öregasszony, amikor az ajtóhoz értem. Maga elé emelte a keresztet és a csodára várt, csak az éppen nem jött.
-Ne bohóckodjon itt, inkább menjen haza. - mondtam neki morcosan. Újra rákezdett a nyanya. Azt mondta, hogy nem mehet, míg újra a pokolba nem leszek. Elfogyott a türelmem.
-Csak egy kérdés még így az ördögűzés előtt. Tudja, hol van a macskája? - tudakoltam meg tőle.
-A macskám? - kérdezett vissza bizonytalanul. Eszébe jutott, hogy délután óta nem látta a kis sárgát.
-Neee, a cicáááám. - sikított fel ijedtében. Eldobott mindent, és fejvesztve menekült át a lakásába, hogy megkeresse a nyávogó bolhafészket. Még megvártam, míg a dög után ordibálva beér a lakásába, majd becsuktam az ajtót és ráfordítottam a kulcsot.
-Fárasztóak a szomszédjaid. - sóhajtottam egyet, magamhoz húztam Niivet, majd újra megcsókoltam.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 19:02-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-28, 00:01

Visszahúztam Shadet a kanapéra kijelentve, hogy én nem vagyok finnyás, nekem ez a bútordarab is bőven megfelel egy hancúrozásra. Shade az ölébe húzott és heves csókolózásba kezdtünk, mikor valaki dörömbölni kezdett az ajtón. Semmi kedvem nem volt még egy látogatóhoz, így nem szakadtam el férjemtől. Shade viszont egy idő után megunta a zajt és azt mondta gyorsan küldjem el akárki is zavar minket. Kicsit mérgesen lépkedtem az ajtóhoz, szinte kirántottam a helyéről a kilincset olyan erővel tártam ki a bejáratot.
- Mi van? – kiáltottam mérgesen. Ekkor vettem észre hogy a szomszéd néni az egy hagymafüzérrel a nyakában, valami kereszt is volt nála meg egy könyv. Mikor jobban megnéztem elsápadtam.
- De Mari néni! Az a könyv múzeumi darab? Maga ellopta? – kérdeztem rosszallóan.
- Ez egy régi vallás útmutatója. Csak a hozzáértők nyúlhatnak hozzá! – magyaráztam, hátha nem tudja mit tett.
- Tudom mi ez! De ez megvéd a szörnyetegtől akit a nyakunkra hoztál! – rivallt rám az öreghölgy.
- Ebben téved! Ezek a dolgok teljesen hatástalanok Shade ellen. – magyaráztam a nőnek, de láttam hogy nem hisz nekem.
- Amúgy miért jött? – kérdeztem gyorsan.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-27, 23:29

Alfréd dühösen viharozott ki, majd visszatért egy röpke percre a csokráért és újból távozott. Mielőtt becsapta volna maga mögött az ajtót egy könnyes pillantást vetett rám, Niivet meg legonosztehenezte. Ezután Niiv kulcsra fordította az ajtót, nehogy visszatérjen harmadjára. Felkeltem a kanapéról és az órára néztem.
-Hamarosan mennünk kell az összejövetelre. - jutott eszembe az esemény, amit a látogatásom alkalmából rendeztek. Niiv visszahúzott a kanapára és a kezeimet a melleire helyezte. Megcsókolt, én meg viszonoztam. Egyik kezemet a melléről a derekára csúsztattam, majd az ölembe húztam őt, mikor újból kopogtattak az ajtón. Először nem foglalkoztam vele, de egyre türelmetlenebbül verte valaki a bejáratot. Már úgy tűnt, ha nem juthat be, betöri az ajtót.
-Nézd meg ki az, aztán küldd el! - mondtam Niivnek megelégelve a zajokat. Az ajtó előtt a foghagymafűzéres szomszéd állt. A nyakában két sor foghagyma lógott, az egész nőből áradt a hagymaszag. Az egyik kezében egy bibliát szorongatott, a másikban egy füzérre fűzött ezüst keresztet. Türelmetlenül várta, hogy valaki kijöjjön. Tudta, hogy bent vagyunk, látta Niivet hazajönni és Alfrédot is kétszer távozni.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 19:01-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-27, 22:55

Alfréd sértődötten szaladt el. Úgy gondoltam, hogy jó ideig nem megyek át hozzá. Attól tartottam, hogy féltékeny rám, szóval jobbnak láttam távol maradni tőle. Shade megjegyezte, hogy furák a szomszédjaim.
- Igen. Elég érdekes emberek, de nincs nagy gond velük. – mondtam kicsit vidámabban. Most hogy Shade cáfolta, hogy nem nagy a fenekem határozottan jobban éreztem magam.
Ám hirtelen újra feltűnt Alfréd és könnyes szemekkel vette magához a virágcsokrot, majd újra kiviharzott a házból, közben rám nézett.
- gonosz tehén! – kiabálta szinte hisztérikusan, aztán eltűnt. Odasétáltam az ajtóhoz és kulcsra zártam, hogy még véletlenül se tudjon visszatérni többet. Eléggé sértő volt amit mondott.
Shade felállt a kanapéról, én viszont visszahúztam.
- Végül is nekem nincs nagy szükségem az ágyra, a kanapé is megteszi… - kuncogtam és kezeit a melleimre húztam, aztán megcsókoltam.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-27, 22:32

Alfréd illegette magát, szinte ijesztő volt. Megkérdezte, hogy házas vagyok-e? Én meg rávágtam, hogy igen és még a feleségem nevét is elárultam. Szinte lefagyott, amikor megtudta, hogy Niiv az asszonyom. Szinte felháborodott a hír hallatán. Nem tudtam eltalálni mi baja lett ennek a szerencsétlennek. Hirtelen felpattant a kanapéról és dühösen nekem esett. Nem értette, mi jön be nekem a Niiv-féléken.
-Niiv-félékre? - kérdeztem vissza megletten.
-Mármint a nőkre? - néztem rá értetlenül. Már eddig is furcsának találtam a férfi viselkedését, de legalább most már tudtam, hogy miért. Sütött, mint egy kályha. Nem is értettem, hogy gondolta egy pillanatig is, hogy érdekelne engem férfi létére. Sértetten, köszönés nélkül távozott és még percekig lehetett hallani, ahogy szitkozódik. Niiv a tükör elé lépett, majd nézni kezdte magát benne.
-Szerintem semmi gond nincs a fenekeddel. - válaszoltam a lány kérdésére.
-Érdekes szomszédjaid vannak. - mondtam, mikor újra nyílt az ajtó. Alfréd robbant be újra, elsuhant mellettem, könnyes szemmel rám nézett, majd magához kapta a virágcsokrot és újra elviharzott.
-Nagyon érdekes szomszédjaid vannak. - keltem fel a kanapéról.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 18:59-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-27, 22:14

Alfréd furán viselkedett. Még sose hallottam egy huzamban ennyit beszélni, és mosolyogni se láttam még. Határozottan egy kacér kislány jutott róla eszembe. Azt mondta, szeretne már házasodni ő is, ha találna egy megfelelő párt. Aztán megkérdezte Shade-től, hogy van-e már felesége. Halkan kuncogni kezdtem, miközben Shade elárulta neki hogy már fél éve a felesége vagyok. Alfréd egy pillanatig szótlanul meredt hol rám, hol Shade-re, aztán hirtelen megbántottan és dühösen pattant fel a helyéről.
- Nem tudom elhinni, hogy te is az ilyen Niiv félékre buksz! Ábel is inkább őt választotta mint engem! Minden jóképű fiúnak ő kell a madárfészek hajával és a nagy fenekével? – kiabálta dühösen, miközben kiviharzott az ajtón. Elhűlve meredtem a bejárat irányába.
- Madárfészek haj? Mondd Shade! Tényleg nagy a fenekem? – kérdeztem, miközben felálltam és a tükör elé sétáltam, hogy megvizsgáljam magam. Én arányosnak láttam a testemet, de ki tudja. Közben hallottam távolról Alfréd hangját ahogy azt kiabálja: „Minden férfi szemétláda!”
- Azt hiszem Alfrédnak tetszettél. – mondtam meglepetten pislogva ki az ablakon.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-27, 21:07

A szomszéddal leültünk a nappaliban. Alfréd sztorizni kezdett, elmondta, milyen jó viszonyban van Niivvel. Nem sokkal ezután Niiv is csatlakozott hozzánk. Szóba hozta a kölyköt is, amiből kiderült, hogy egy ideje leselkedett a ház felé. Azt figyelte, mikor jön haza a nomádlány. Hamar elő is került a házasság téma. Nagyon furának találtam a férfit. Folyamatosan engem nézett, csak addig vette le rólam a tekintetét, míg pislogott párat. Mindehhez még el is pirult kicsit és folyamatosan mosolygott. Egy kacér kislány jutott róla eszembe, ami csak azért volt kicsit bizarr, mert egy férfi művelte le ezt. Megosztotta velünk, hogy milyen szívesen megházasodna, de legnagyobb sajnálatára nincs kit elvennie. Miután megengedtem neki, hogy tegezzen megkérdezte, hogy házas vagyok-e már.
-Ami azt illeti...igen... - gyújtottam rá egy újabb szálra.
-...van már egy féléve annak, hogy elvettem Niivet. - pillantottam a feleségemre.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 18:58-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-27, 20:40

Shade meglepetten vette el Alfrédtől a virágcsokrot és az asztalra tette azt. Ettől szomszédom kissé jobb kedvre derült, jó jelnek vehette, hogy férjem elfogadta az ajándékot tőle. Leültek a nappaliban és én vittem egy kis üdítőt a beszélgetéshez, majd leültem én is.
- Én csak gondoltam megismerkedhetnénk kicsit jobban. – mondta halvány pírrel az arcán, mikor férjem megkérdezte mit szeretne tőle.
- Tudja Niiv sokszor átjön hozzám, nagyon jó viszonyban vagyunk. – magyarázta apró mosolyt küldve felém. Kicsit meglepődtem mert még sose láttam mosolyogni, de jól esett, hogy azt mondta jó viszonyban vagyunk és hogy kedveljük egymást.
- Láttam valami gyereket is itt. – mondta felém fordulva Alfréd.
- Iiigen, ő a keresztfiam. Emma és Ábel Arazi gyereke. – mondtam gyorsan.
- Emma tudod az alacsony szőke, aki most volt itt. – magyaráztam gyorsan.
- Áh…nekem minden nő olyan átlagos és egyforma. – mondta azzal a nőies legyintéssel amit már egészen megszoktam tőle.
- Pedig nem ártana megházasodnod. Nem lennél ilyen egyedül. – mondtam neki, de ő nem is figyelt rám, csak Shadet nézte.
- Óh, én szívesen megházasodnék, ha találnék rá alkalmas jelentkezőt. – olyan volt mintha utalni akarna valamire, de nem értettem hogy mire. Úgy nézte Shadet, mintha férjem valami gyönyörűséges festmény lenne. Nem értettem mi lelhette.
- Szóval Shade…nem baj ha tegezlek? A magázódás olyan hideg! – mondta sóhajtva.
- te házas vagy már? – kérdezte szégyellős mosollyal az arcán. Halkan kuncogni kezdtem, de nem mondtam semmit, nem engem kérdeztek.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-27, 20:27

Alig, hogy felhúztam a nadrágomat, Niiv nevetve ugrott a nyakamba, lábait a derekam köré kulcsolta. Úgy lógott rólam, mint egy kismajom. Átöleltem a derekát. Vigyorogva csábított volna vissza az ágyba, ám hirtelen kopogtak. Morogva szállt le rólam, és az ajtóhoz sietett. Egyik szomszédja jött át, kezében egy virágcsokrot szorongatott. A férfi izgatottnak és zavartnak tűnt egyszerre. Niiv azt hitte, hogy a gazokat ő kapja, de tévedett. Azt nem neki szánták. Ez az Alfréd nevezetű alak engem keresett.
-Igen, én vagyok. - néztem végig értetlenül a szégyellős szomszédon, aki felém nyújtotta a virágkupacot. Meglepetten néztem a csokorra, aztán a feleségemre. Soha életemben nem kaptam ilyesmit senkitől. Arra gondoltam, biztos valami nomád szokás ez is.
-K..köszönöm. - vettem el tőle, hogy ne sértsem meg, de nem tudtam mit kell vele kezdeni, ezért letettem az asztalra, Niiv majd kezd vele valamit. Leültünk a nappaliban.
-Mit szeretne tőlem? - kérdeztem kíváncsian.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 18:56-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-27, 19:56

Shade azt mondta megdobta Emmát egy párnával, mert felébresztette. Lemondóan sóhajtottam.
- Akkor csak a szokásos. Azért fél tőled mert vámpír vagy. – mondtam vállrándítva.
Shade felhúzott egy nadrágot és megkérdezte kisétáltam-e magam. Vidáman bólintottam.
- Igen. Nagyon jól elvoltunk Yanginnal. Rengeteget beszélgettünk. – kuncogtam. Persze kisfiam még nem tudott beszélni, csak babanyelven gügyögött utánozva a beszédet. Felálltam és nekifutásból Shade nyakába ugrottam. Kezeimmel átkulcsoltam a nyakát, lábaimmal pedig a derekát, közben vidáman nevettem.
- Shade! Tudod elég rosszkor húztad fel azt a nadrágot. – mondtam kuncogva.
- Épp arra gondoltam, hogy visszafeküdhetnénk kicsit az ágyba. – alighogy ezt kimondtam kopogtak a bejárati ajtón.
- nem hiszem el…- zsörtölődtem magamban, miközben leszálltam Shade-ről és elmentem ajtót nyitni. Egy pillanatig meglepetten néztem az ajtó irányába, ott ugyanis az antiszoc szomszédom állt, kezében egy csokor virággal. Mindig is fura fazon volt.
- Szép napot Niiv. – mondta elnézve mögöttem be a házba.
- Hallottam, hogy hazajött, gondoltam meglátogatom. – magyarázta, én pedig elmosolyodtam.
- Óh, ez nagyon kedves tőled Alfréd. Még virágot is hoztál? Igazán nem kellett volna. – nyújtottam a kezem a csokor felé, de ő egy pillanatra mintha elpirult volna.
- A-azt nem neked hoztam. – mondta szégyenlős mosollyal.
- Értem…hát gyere be. – nem értettem miért hozott csokrot, ha nem akarja odaadni, de Alfréd mindig is fura volt, így nem firtattam. A férfi besétált a nappaliba, aztán végigsétált rajta, egyenesen a hálóig.
- Ön ugye Shade von Narrath. – mondta szégyenlősen, aztán odanyújtotta férjemnek a virágcsokrot. Kikerekedett szemekkel néztem a jelenetet.
- Már sokat hallottam magáról, és múltkor láttam Önt mikor Niiv-vel bejöttek ide. Gondoltam, ha nem bánja megismerkednék önnel. – mondta zavartan a férfi. Úgy viselkedett mint egy szerelmes kisfiú, nagyon fura volt nekem. De Alfréd mindig fura volt.
- Öhm…én hozok egy üdítőt. Üljetek le a nappaliban. – mondtam és a konyha felé vettem az irányt.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-27, 19:33

Felajánlottam Emmának, hogy nem muszáj rám szegeznie a karját és ott álldogálnia, igazán le is ülhet egy székre. Láttam a szemén, hogy csábító számára a gondolat, hogy kényelembe helyezze magát, végül meg is adta magát. Leült velem szembe. Időközben Niiv visszatért a sétából, és meglepődve nézett ránk. Emma amint meglátta az asszonyt rögtön felpattant a helyéről és mögé lopakodott. A lány Niiv sebhelyeit vizsgálgatta, majd a harapásokról kezdtek fecsegni. Emma végül elvitte a kiskölyköt. Olyan sietősen távozott, mintha üldöznék. Feleségem sem értette mi lelte a nomádlányt, ezért kíváncsi volt mivel ijesztettem rá ennyire.
-Eltaláltam egy párnával. Egy karddal böködött, fel akart ébreszteni. - foglaltam össze pár mondatban a történteket.
-Kisétáltad magad? - érdeklődtem. Egyet még szívtam a bagómból, majd elnyomtam. Felkelve a székből magamra kaptam a gatyámat is, ha már felébredtem, gondoltam fel is öltözöm.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 19:21-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-27, 19:16

A lány le nem vette a szemét férjemről, aki ugyan azt mondta nem fogja bántani, de a vámpírok mind vérengző szörnyetegek, szóval jobbnak látta, ha óvatos marad. A vámpír bevallása szerint Emma semmit nem ért volna ellene a karddal, majd megjegyezte, hogy én és Yangin nemsokára hazatérnek. Ez kissé megnyugtató hír volt a lány számára. A férfi közben megjegyezte, hogy egy kardot nehéz sokáig tartani. Ezt a lány a saját karjaiban érezte, a dohányzóasztal túloldalán lévő székre pillantott, nagyon csábító lehetőség volt leülni. Akkor legalább nem látszana, hogy reszket a lába. Végül megadta magát, a kard szinte lehúzta a kezét, hegye csilingelve ütődött a padlónak. A lány nagy ívben kikerülve a vámpírt merev tagokkal ült le a székre. Épp ekkor léptem be a házba vidáman társalogva fiammal, aki babanyelven gőgicsélt vissza nekem. Besétáltam a hálóba és azt kellett látnom, hogy Emma karddal a kezében mereven ül férjemmel szemben aki heveny lazasággal egy szál ingben és alsóban dohányozgat.
- Sziasztok. – mondtam szinte kuncogva.
- Jajj de jó hogy itt vagy! – Emma mint egy kislány felpattant és a hátam mögé bújt.
- Semmi gond Emma! Shade nem bánt senkit. – mondtam vidáman.
- Jah persze…- morogta a lány, aztán a nyakamra bökött az egyik ujjával.
- Gyógyító vagyok, tudom hogy ez mi! – a sebek a nyakamon már szinte teljesen eltűntek Braesas kenőcsének hála, csak aki értett hozzá az tudta megállapítani, hogy a fehér kis pöttyök nem bőrhibák, hanem sebhelyek, amikre nemrég nőtt vissza a bőr.
- Emma…ez egyáltalán nem úgy volt ahogy gondolod. – mondtam miközben leültem a fiammal együtt.
- Már múltkor is kifigyeltem őket. És ott a kezeden is az a sebhely! Az is harapásnyom! Csak az sokkal durvább, életed végéig meg fog maradni! – mondta kitartóan Emma. Gerhard harapása elég csúnyán gyógyult, de nem csoda, hiszen úgy rúgtam le magamról a férfit még a labirintusban.
- Ezt mind én engedtem meg. Ha nem engedtem volna, nem harapnak belém. Igaz Shade? – néztem férjemre.
- Most elviszed Yangint? – tereltem gyorsan el a témát.
- Igen. Azért jöttem én mert tudod milyen Ábel. Még mindig duzzog. – mondta Emma. Láttam rajta hogy nagyon feszélyezi férjem jelenléte, sietni akart haza.
- Rendben. Holnap elmegyek hozzátok, rendben? – kérdeztem kicsit elszomorodva. Nem nagyon szerettem volna megválni fiamtól.
- Rendben. – mondta a lány, elvette tőlem a gyereket és már el is tűnt.
- Mivel ijesztetted meg ennyire? – néztem csodálkozva férjemre.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-27, 18:37

Halálra rémítettem a kislányt. Azt hitte, hogy meg fogom enni.
-Az lehet, de akkor sem ugyanaz. A valkyriek esznek embereket, mi nem. - magyaráztam a sápadt lánynak. Bár ez csak részletkérdés volt jelen helyzetben. Rávilágítottam, hogy a kardot így nehezen tudja úgy használni, ahogy kellene, mire zavartan gyorsan lekapta a hüvelyt a fegyverről.
-Na így már mindjárt jobb. - szívtam bele újra a cigimbe. Rám rivallt, hogy nadrágot nem vettem magamra, mire fújtattam egyet. Közöltem vele, hogy az asszony meg a kölyke napfénytúrára mentek. Ezt hallva kicsit nyugodtabb lett, de a kardot nem eresztette le.
-Onnan, hogy most mondtam. És nem. Csak hamarabb állna beléd, mint belém. - válaszoltam meg a kérdéseit. Újra feltettem a kérdést, mit keres itt? A lány ezúttal elmondta, hogy a gyerekért jött elkerülve egy esetleges veszekedést.
-Értem. - szórtam le a hamut a tálba.
-Nem tudom. Azt mondta, nem marad sokáig. Élvezi a napsütést, Bradenburgban nemigen van része ilyesmiben. - vontam meg kicsit a vállamat. Kinéztem az ablakon. Odakint még mindig jó idő volt.
-Fárasztó sokáig így tartani egy kardot. - pillantottam a lányra.
-Akár le is ülhetnél, míg meg nem érkeznek. - kínáltam hellyel.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 19:20-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-27, 18:12

Emma megijedt a vámpírtól ezt tagadni se tudta volna. A férfi viszont szinte fölényes nyugodtsággal nézte őt. A lány a szoba másik felébe hátrál és ráfogta a kardját. Shade persze kijavította, hogy nem megeszi, hanem kiszívja a vérét.
- Nekem majdnem ugyanaz a kettő…- cincogta a lány magas hangon elsápadva. Végül is mindkét esetben meghal. Mikor a férfi a kardjára mutatott és megjegyezte hogy nem lesz úgy jó ahogy van, a lány rájött hogy hatalmas hibát vétett. Ha legalább a hüvelyéből kivette volna a kardot, akkor talán el tudta volna hitetni, hogy tud bánni vele, de így. Gyorsan kihúzta a hüvelyből a fegyvert és újra felemelte. Zavarba jött, mert a férfi egy szál alsóban állt előtte így rászólt, hogy vegyen fel valamit. Tudta hogy legalább olyan vörös mint egy paradicsom. A vámpír felkapott magára egy inget aztán leült és rágyújtott.
- Nadrág is van ám a világon. – mondta a lány összehúzott szemöldökkel. Aztán mikor a férfi felvilágosította, hogy Niiv és Yangin sétálnak és hogy nem fogja bántani, kissé megnyugodott, de persze résen volt még mindig.
- Honnan tudjam hogy nem fog bántani? Maga vámpír! – mondta a lány, mintha magától értetődő lenne, hogy egy vámpír mindenkit megöl aki csak a szeme elé kerül. A férfi azt mondta a karddal esélye se lenne a lánynak ellene.
- Miért? Talán titeket nem lehet feldarabolni? – kérdezte Emma kissé meglepetten. Azt hitte, ha levágja egy vámpír fejét akkor az megmurdál, de lehet hogy ő tudja rosszul. Gondolkodóba esett kicsit. Közben a vámpír megkérdezte miért jött.
- Haza akartam vinni Yangint mielőtt még Ábel jött volna el érte. Elég morcos, úgyhogy nem akartam hogy veszekedjen itt Niiv-vel. – magyarázta, de azért nem engedte le a kardját.
- Mikor jönnek vissza? – kérdezte a lány egyre jobban az ajtó felé oldalazva.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-27, 17:37

A párna szépen elsodorta a lányt, kábultan pislogott rám, amikor a kiléte és a szándékai felől érdeklődtem. Miután azonosította magát magához ragadta a kardját. Azt elfelejtette mondani, miért is van itt. Felvontam a szemöldökömet. Látszott rajta, hogy nagyon megrémült, pedig nem volt oka rá. Görcsösen szorongatta azt a fogpiszkálót, amivel meg akarta védeni magát. Azt kérdezte, hogy meg akarom őt is enni?
-Pfff...nem vagyok én kannibál. Mi vérrel táplálkozunk. - mondtam válasz gyanánt, majd Niiv és a kölyök iránt érdeklődött. Hozzátette, hogy sokan tudják, hogy ő most itt van, ha bármi történik vele...Nem volt valami hiteles előadás, szerintem ezt még maga sem hitte el. Engem biztos nem győzött meg.
-Hát persze, hogy tudják...- tettem felé néhány lépést. Emma szinte reszketett a félelemtől, pedig még nem is csináltam vele semmit. Átrohant a másik falhoz és rám szegezte a fegyverét. Rögtön láttam a kardfogásából, hogy nagyon amatőr a kicsike, mert még a hüvelyt sem vette le a kardjáról.
-Emma...csak szólok, hogy így nem lesz jó...- mutattam a fegyvere felé, hátha leesik neki is mi a hiba. A lány hirtelen elvörösödött a füle hegyéig, pont mint a szolgálófiú Niivvel való találkozásakor. Rám parancsolt, hogy vegyek magamra valamit, láthatóan zavarta, hogy kicsit alul öltözött vagyok hozzá képest.
-Rendben...- kaptam közben magamra az ingemet. Ha már felébredtem, egyúttal rá is gyújtottam egy szálra.
-Emma lazíts! Felesleges pánikolni. Nem foglak bántani. - magyaráztam.
-Ha meg akarnálak ölni, már megtettem volna. És azzal...- pillantottam a fegyverre.
-...azzal nem sok esélyed lenne. Niiv és a kölyök sétálni mentek. - szívtam bele, majd lassan kifújtam a füstöt.
-Szóval..miért is vagy itt? - kérdeztem meg újra.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 19:18-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-27, 17:07

Emma óvatosan, a lehető legtávolabb állva az ágytól megböködte férjemet a kardhüvellyel. Arra számított, hogy így majd felébred a vámpír és nem is tévedett, csak a reakcióra nem gondolt. Egy párna csapódott neki, olyan erővel, hogy hátraesett egyenesen egy szobanövényre, ami felborult, így ő az ablakpárkány alatt ült egy csomó virágföldön. És úgy bevágta a fejét a falba hogy szó szerint csillagokat látott. Pár pillanat múlva megjelent előtte a vámpír is és kérdéseket tett fel. Emma kábultan pislogott fel a férfire hatalmas kék szemeivel.
- Én Emma vagyok, Yangin mostohaanyja. – mondta gyorsan aztán, mikor rájött milyen nagy veszélyben is van magához ölelte a kardját, amivel persze nem tudott bánni igazán, de jobbnak látta magával hozni egy olyan helyre ahol vámpír is van.
- Most meg fogsz enni? – kérdezte ijedten.
- Hol van Niiv és Yangin? Mit csináltál velük? – csúszott kicsit távolabb a férfitől. Túl nagy volt a csend. Vajon megölte volna a feleségét és annak kisfiát? Ilyen kérdések vetődtek fel benne.
- Csak szólok, hogy sokan tudják hogy idejöttem! – ez persze nem volt igaz, mert csak hirtelen ötlet volt hogy ide jön a gyerekért mielőtt még Ábel jönne. Nem akart veszekedést. Hirtelen pattant fel és a másik falig hátrált, közben maga elé emelte a kardot, ami még mindig a hüvelyében volt, mert idegességében erről az apróságról megfeledkezett. Ám amikor végignézett a férfin olyan vörös lett mint egy rák. Férjemen csak egy alsó volt. Emma legszívesebben elfordította volna a tekintetét, de ezt nem merte megtenni, mi van ha pont akkor támad.
- Vegyen már fel valami tisztességes ruhát…- mondta zavartan.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2012-11-27, 16:38

Niiv meglepődött, amikor megmondtam neki, hogy hat évesen táborba küldjük a gyerekeinket. Ő korainak találta. Elszántan nézett rám, és azt mondta, hogy az ő fiát nem vihetik el.
-Ebbe nem sok beleszólásod van. - mondtam neki.
-De hercegnőként legalább néha meglátogathatod. - elmeséltem neki, hogy vannak alkalmak, amikor a szülő találkozhat a gyerekével. Kíváncsi volt mennyi ideig tart a képzés.
-Minimum 18-20 évig. Attól függően, hogy halad a gyerek a tanulással. - feleltem. Niiv örült a jó időnek, ezért a elhatározta, hogy tesz egy sétát a kölyökkel. Összeszedte magát, közénk préselve a gyereket nyomott egy csókot a számra, majd távozott. Miután elmentek úgy döntöttem visszafekszem aludni. Belépve a hálóba az ablakhoz léptem és sötétet csináltam.
-Így már jobb. - néztem elégedetten a behúzott függönyre, majd befeküdtem az ágyba, és magamra húztam a takarót. Mielőtt álomba szenderültem volna, hallottam, ahogy a szomszédasszony mérgesen szitkozódik. Valamivel később hallottam, hogy valaki motoz mellettem, majd valamivel megbökött. Nyöszörögni kezdtem. Álmosan nyúltam a párna felé, felültem. Azt sem láttam, hogy ki áll ott, hozzávágtam a párnát. Lehet, hogy a kelleténél kicsit nagyobb erővel sikerült elhajítanom, mert a párna érkezését egy hangos nyögés, majd egy puffanás követte.
-Menj el! Hagyj aludni! - dörmögtem morcosan, majd visszadőltem. Alig, hogy elfeküdtem, jutott eszembe annak a kérdése, hogy kit merényeltem meg az ágyneművel. Két lehetőség jutott rögtön eszembe. Vagy a feleségemet sikerült elsodorni vagy pedig egy idegent. Utóbbi újabb kérdéseket vetett fel bennem. Felültem újra az ágyon és az ablakpárkány alatt, félig a virágcserébe zuhant alakra pillantottam. Felkeltem, majd odaléptem, hogy megnézzem kit terített le a száguldó anyagdarab. Résnyire elhúztam a függönyt, hogy valamennyire lássak.
-Te meg ki vagy? - szóltam a kábult nőhöz.
-És mit keresel itt? - tettem fel a fontosabb kérdést.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2013-02-09, 19:17-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Niiv von Narrath on 2012-11-27, 14:57

- már hat évesen? – kérdeztem kerekre táguló szemekkel.
- Az még túl korai szerintem. – jelentettem ki.
- Az én fiamat akkor még nem vihetik el!- néztem makacsul Shade-re. Ha nekem születik egy fiam Shade-től, akkor biztos nem veszik el tőlem 6 éves korában. Olyan nem lesz!
- Amúgy mennyi ideig tart ez a kiképzés dolog? – kérdeztem kíváncsian férjemtől.
Az ablakhoz sétáltam hogy megnézzem mit ügyködik a szomszéd néni. Nem bírtam tartani magam, nevetni kezdtem, mert az öreglány teleaggatta fokhagymával a házát és valami keresztet tett a kapu elé, hogy Shade nehogy megtámadja. Viszont kisütött a nap. Megkérdeztem Shadet, zavarná-e ha elmennék sétálni, ő azt mondta nyugodtan menjek csak, ő inkább lefekszik aludni még egy kicsit. Nehezen viselte ezt a nagy fényt.
- Rendben. Hamarosan jövök majd. – mondtam férjemnek, és csókot nyomtam a szájára, odaszorítva kettőnk közé fiamat, aki méltatlankodva kezdett gőgicsélni és kis öklével nyomott rá Shade mellkasára. Bár kételkedtem benne hogy ezt a „nagy erőkifejtést” bárki megérezte volna. Azért megmosolyogtam, mert aranyos volt.
Megfogtam fiamat és elindultam sétálni a napfényes utcában. A szomszéd néni háza mellett megálltam és szóltam neki, hogy a fokhagyma és a kereszt semmit sem ér egy vámpír ellen, de ne aggódjon mert Shade nem akarja megharapni. A néni dühösen szitkozódva ment vissza a házába. Elfordultam az egyik saroknál, pont elkerülve Emmát aki fiamért jött hogy elvigye. A lány a házba lépve senkit nem talált. Besétált a hálóba, hogy megnézze nem-e alszunk még esetleg, de csak férjemet találta ott, aki mélyen aludt. Egész életében azt hallgatta, hogy a vámpírok veszélyes lények, akik azonnal megtámadják az embereket és gyilkolnak össze-vissza. De Emma bátor lánynak tartotta magát mindig is, így leszerelte az oldaláról a kardját és a hüvelyben hagyva a fegyvert. Óvatosan messziről böködni kezdte Shadet, hogy felébressze és megtudja, hogy hol vagyok.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Fenyvesek útja

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

17 / 19 oldal Previous  1 ... 10 ... 16, 17, 18, 19  Next

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.