Welcome to Noctis

Háború tört ki a vérivók és a boszorkányok között. Narlen városa elbukott, és Boszorkányföld egy része vámpír kézre került. Theradin a harcok kezdete előtt békét kötött a vérszívókkal, így a város megőrizhette függetlenségét.
Eközben északon a Démonok Birodalma megerősödött és kihasználva szomszédai csatározásait elfoglalta Boszorkányföld északi, kimérák és transmopheusok lakta területeit. A határvonalak átrendeződtek, ezért a vadászokra nagyobb szükség van, mint valaha.


• • •

Lépj be Noctis világába, ismerd meg a napfényes, varázslatos Nyugatot, az egykori Boszorkányföldet - Shalmaeron provinciáját, vagy a misztikus, sámánok lakta Sellarya szigetét. Barangold be a veszélyes, sötét Keletet, ahol vérivók és halandók élnek. Ismerd meg Caelestis hegyvidékeit, a délen fekvő elfek lakta Lamuriont, vagy a sárkányidomítók és a valkűrök otthonát, a messzi fagyos Valachiát. És ha még futja az erődből, utazd át az ismeretlen északi földet, Diabolus Glebát, a démonok hazáját.
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

CHATBOX


Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 1 rejtett és 1 vendég

Garew Towryk

A legtöbb felhasználó (19 fő) Szomb. 24 Nov. 2018 - 3:35-kor volt itt.

Esside sötét erdeje

Go down

Re: Esside sötét erdeje

Témanyitás by Niiv von Narrath on Pént. 26 Ápr. 2013 - 18:36

A lány elég bizalmatlannak tűnt. Mondjuk ezen nem csodálkoztam Jean magánakciója után. Leült velünk szembe mikor hellyel kínáltam és felfedte az arcát. Még a nevét is megmondta, de mást nem.
- Hmmm…szóval munkát keresel? – mosolyogtam rá vidáman.
- És mit is dolgoznál te pontosan? – döntöttem kicsit oldalra a fejem, úgy méregettem a lány. Valószínűleg viccből jelentette ki hogy ő gonosz boszorkány, így elnevettem magam.
- Tudod mindenki az akinek érzi magát. – mondtam kuncogva, aztán levettem egy szelet húst a tűzről és a lány felé nyújtottam.
- Tessék, jó étvágyat. – küldtem felé egy hatalmas mosolyt. Magamnak is fogtam egy szelet húst és enni kezdtem. A lány közben nekem szegezte a kérdést, hogy nemesi családból származom-e.
- Én? – húztam fel a szemöldököm.
- Nem. Én egy sima közembernek születtem, de a sors úgy hozta, hogy kicsit magasabbra kerültem, mint amennyire jó szemmel néznék még Bradenburgban. – mondtam vidáman.
- Amúgy csak annyi, hogy a von Narrath családba házasodtam. Nem gondoltam, hogy ilyen kevés idő után így látszik rajtam. – húztam el a számat. Nem tartottam magam még mindig olyan magas rangúnak. Én még mindig csak Niiv voltam, legalábbis így éreztem magam. Egyáltalán nem voltam olyan mint Sirius bá, vagy Femke nagyi, akikre elég volt csak egy pillantást vetni, és máris tudta az ember, hogy kékvérűek. Miközben magyaráztam Jean megint rosszallóan kezdte összehúzni a szemöldökét.
- Ne nézegesse a kisasszony nyakát. Tudja megüti a bokáját, ha pont őt akarja megkóstolni. – mondta komoly hangon. Én észre se vettem a nagy magyarázásban, hogy a lány a nyakamra pályázik.
- Te vámpír vagy? – döntöttem oldalra a fejem, úgy fürkésztem.
- nem tűntél annak elsőre…bár, ha jobban megnézlek…- tanakodtam magamban hangosan.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Esside sötét erdeje

Témanyitás by Hanhwa Nails on Csüt. 4 Ápr. 2013 - 9:52

Nem mondom, nem számítottam rá, hogy valaki mögém lopódzik. Akaratomon kívül is vergődni kezdek, aztán észbe kapok, és inkább ellazulok a szorításban, nem áll szándékomban rontani a helyzetemen. Még jó, hogy a lány, akibe belebotlottam, ismeri, sőt úgy nézem, rangban fölötte áll. Amint a nem túl barátságos úriember elenged, egyfajta rosszalló gesztusként leporolom a ruhám ujját.
Ahogy sejtettem, a páros beszélgetéséből egyértelmű, ki áll feljebb a ranglétrán. Mindenesetre egy ebéd nem árthat, származzon az ember bármilyen alantas vagy főnemesi családból, úgyhogy engedelmeskedek neki. Biztos, ami biztos alapon a lehető legmesszebb ülök a Jean nevűtől, azaz velük szemben foglalok helyet, és nemcsak hogy a csuklyámat hajtom hátra, de a köpenyemet is leveszem, hogy ráüljek. Nem mintha finnyás lennék, de így azért mégiscsak kényelmesebb.
-Ami azt illeti, gonosz boszorkány vagyok - válaszolom ördögi vigyorral a lány kérdésére, de az arcomról azonnal le is olvad a mosoly, mielőtt bárki bármit túl komolyan venne. - A nevem Hanhwa, legyen elég ennyi. Nem jöttem sehonnan, és nem megyek sehova. Hacsak... nincs valami munkád számomra. - Mindig így kezdem, habár a nevemet nem mindig árulom el. Ha valami balul ütne ki, így legalább kisebb eséllyel találnak meg. - Csak nem valami nemesi családból származol?
Lehet, hogy nem kéne ilyet kérdeznem, de nem érdekel. Jobb tudni, kivel állok szemben. Beszéd közben igyekszem nem Niiv nyakát bámulni több-kevesebb sikerrel. Nem tehetek róla. Ha éhes vagyok, hát éhes vagyok.
Hibrid III.


Hanhwa Nails
avatar

Rangom : bella sanguine

Vissza az elejére Go down

Re: Esside sötét erdeje

Témanyitás by Niiv von Narrath on Kedd 26 Márc. 2013 - 4:01

Letáboroztam, hogy ebédet csináljak magamnak, mikor meghallottam, hogy valaki közeledik. Rögtön tudtam, hogy ez nem valami sunyiban lopakodó lény, hiszen, hallhatóan nem próbálta meg elrejteni a jelenlétét. A hang irányába fordultam és érdeklődve néztem a felém közelítő csuklyás alakot. Az idegen megállt mellettem és megkérdezte csatlakozhat-e. Mindjárt leszűrtem, hogy akárki is legyen, ő nem a boszorkány akit keresek.
- Persze. Ülj csak le. Már úgyis kezdtem magam nagyon magányosn…- eddig jutottam mert valaki hátulról hirtelen a lány mögött termett és lefogta. Egy pillanatig zavartan néztem a jelenetet, aztán a homlokomhoz kaptam.
- Jean! Fejezd be! – kiáltottam a palota komornyikjára, aki önkéntes testőrt játszott mellettem.
- Ő nem a gonosz banya! Ebben biztos vagyok. – Jean egy pillanat alatt elengedte a lányt és mellettem termett. Olyan gyors volt, hogy nem is tudtam követni a mozgását. Rosszallóan nézett le rám, úgy ahogy egy kisgyerekre szoktak nézni, ha rosszat csinált.
- Kisasszony! Mi az hogy csak így egyedül elcsatangol egy ilyen veszélyes helyre? Akármi baja is lehetne! Még szerencse hogy észrevettem, hogy távozni készül és követtem magát. Ha tudtam volna hová készül el se engedtem volna. – kezdte rám zúdítani a szidalmait. Hiába, Jean folyton csak aggódott értem.
- Nyugi Jean. Inkább ülj le. – paskoltam meg magam mellett a helyet.
- És te is ülj le! Ismerkedjünk meg egy kicsit egymással, ha már így találkoztunk. – mondtam vidáman a lánynak.
- Akár a csuklyád is levehetnéd, sokkal jobb úgy beszélgetni valakivel, hogy látod az arcát. – jegyeztem meg játékos rosszallással.
- És… ugye, te nem egy gonosz boszorkány vagy? – mondtam kuncogva. Teljesen felesleges kérdés volt, tudtam, hogy nem ő az.
- Az én nevem Niiv. Ő pedig itt Jean. Bradenburgból jöttünk. És te ki vagy? – kérdeztem kíváncsian méregetve az idegent.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Re: Esside sötét erdeje

Témanyitás by Hanhwa Nails on Szomb. 23 Márc. 2013 - 7:24

Fellendülök egy faágra. Ott legalább remélhetőleg jóval kevesebb dolog zavarhat meg a bosszankodásban. Szitkozódva teszek esküt magamnak, hogy ha még egyszer ilyen alakkal találkozok, kést állítok a hátába.
- Azt mondja, kártevő... - morgok. Még hogy egy vámpír kártevő... Örülhet, hogy ezt most elnéztem neki. A világ összes kincséért sem ölnék vámpírt, azt nem.
Hátrasimítom a hajamat a szememből. Nem mintha zavarna, csak megszokásból. Eszembe jut, mit szólt volna az az igen szimpatikus fiatalember, ha Lawrence még mellettem lenne... eszébe nem jutott volna egy ilyen ajánlatot tenni. De ez most lényegtelen.
Próbálok lehiggadni, és összeszedni a gondolataimat. Először is kéne valami munka, mert pénzem gyakorlatilag nincs, vagyis van, de hát abból sosem lehet elég, nem mintha kapzsi lennék vagy ilyesmi. Aztán enni se ártana. Kezdek igazán éhes lenni, de persze annak semmi esélye, hogy pont itt futok össze valakivel, aki boldogan adna a véréből. Csodás.
Nem messze a fák között valami fényre leszek figyelmes. Talán valaki, akinek egészen véletlenül lenne számomra munkája. Leugrok a fa ágáról, és az arcomba húzom a köpenyem csuklyáját, biztos, ami biztos, még az is lehet, hogy egy régi haragosommal jövök szembe. Nem mintha sok lenne belőlük, de sose lehessen tudni. A lehető leghalkabban közelítek, de azért úgy, hogy bárki legyen is ott, észrevegyen. elvégre békés a szándékom, legalábbis úgy-ahogy. Ahogy látom, egy lány az, az ebédjéhez készülődhet ránézésre. nem hiszem, hogy nagyobb veszélyt jelentene rám, de azért még elrejtem az arcomat
- Üdvözlet - szólítom meg óvatosan. - Esetleg van itt hely egy éhes vándor számára? - kérdezem mosolyogva. Igazán bizalomgerjesztő lehetek... az ábrázatom fele árnyékban, a mosolyom meg (ahogy Lawrence mondta régen,) körülbelül egy girhes hiéna bájaival vetekszik. De egy próbát megér a kérdésem, legalábbis én úgy hiszem.
Hibrid III.


Hanhwa Nails
avatar

Rangom : bella sanguine

Vissza az elejére Go down

Re: Esside sötét erdeje

Témanyitás by Niiv von Narrath on Hétf. 18 Márc. 2013 - 3:57

Hanhwa

Shade újra elvonult a gerusiával, a vámpírtanáccsal tárgyalni. Tudtam hogy az egyezkedésük hosszú ideig elhúzódhat. Ha a gerusia összeült, akkor férjem mindig eltűnt egy időre az életemből. De végül is ráértem. Mindig találtam valami hasznos teendőt amivel elfoglaltam. Egyszer az árvaháznak segítettem, egyszer a lányiskolának, és így tovább. Most viszont más volt a helyzet. Hagytam a közügyeket és egy sokkal személyesebb problémára fókuszáltam.
Pár napja édesanyám levelet küldött, melyben beszámolt egy esetről. A történet nagyon hasonló volt ahhoz, ami velem történt majdnem egy évtizede. Az egyik kémtanonc eltévedt gyakorlat közben és valószínűleg a tiltott erdőrészben kötött ki. Három nap múltán találtak rá eszméletlenül és mióta felkelt fura dolgok történnek körülötte. Azt beszélik, hogy megátkozták és nagyon úgy tűnik igaz a hír. A legkülönbözőbb pillanatokban kővé válnak a lány keze nyomán a tárgyak. Szerencsére ember áldozat még nem volt, de nem kizárt hogy egyszer egy embert változtat kővé az akaratán kívül.
Fél éve, mikor otthon voltam, két fiatal tévedt az erdő tiltott részére. Az egyik azóta néma, a másik pedig folyton megsebesül valahogy. Ami a legérdekesebb, hogy az egyik kölyök kezében az én jó pár éve elvesztett kém medálom volt. Valaki hagyott is rajta üzenetet nekem. Most eldöntöttem, hogy a végére járok a dolognak. Szembenézek a félelmeimmel és megkeresem azt aki az átkok mögött áll.
Így kerültem hát a Valkyriai erdőből a tiltott részre, ami valójában már Umbra Plaga területe volt. Nem is tudtam eddig mitől rettegtem annyira, hiszen ugyanolyan volt ez is mint bármely más része a hatalmas erdőségnek. Ezt mondogattam magamban, de valójában minden apró zajra felkaptam a fejem. Nem emlékeztem mi történt 16 éves koromban, csak annyit tudtam, hogy még soha életemben nem rettegtem annyira. Mára már azt is tudom, hogy valaki végig követett és figyelt.
Minden esetre úgy döntöttem, hogy csak azért se fogok félni! Amúgy is ebéd idő volt, inkább tábortüzet csiholtam és nekiálltam ebédet gyártani.


"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa."

Mortalis


Niiv von Narrath
avatar

Rangom : nomades, noctis reginae

Vissza az elejére Go down

Esside sötét erdeje

Témanyitás by Shade von Narrath on Csüt. 1 Júl. 2010 - 13:01



A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 23 Nov. 2018 - 21:34-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Esside sötét erdeje

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.