Welcome to Noctis

Háború tört ki a vérivók és a boszorkányok között. Narlen városa elbukott, és Boszorkányföld egy része vámpír kézre került. Theradin a harcok kezdete előtt békét kötött a vérszívókkal, így a város megőrizhette függetlenségét.
Eközben északon a Démonok Birodalma megerősödött és kihasználva szomszédai csatározásait elfoglalta Boszorkányföld északi, kimérák és transmopheusok lakta területeit. A határvonalak átrendeződtek, ezért a vadászokra nagyobb szükség van, mint valaha.


• • •

Lépj be Noctis világába, ismerd meg a napfényes, varázslatos Nyugatot, az egykori Boszorkányföldet - Shalmaeron provinciáját, vagy a misztikus, sámánok lakta Sellarya szigetét. Barangold be a veszélyes, sötét Keletet, ahol vérivók és halandók élnek. Ismerd meg Caelestis hegyvidékeit, a délen fekvő elfek lakta Lamuriont, vagy a sárkányidomítók és a valkűrök otthonát, a messzi fagyos Valachiát. És ha még futja az erődből, utazd át az ismeretlen északi földet, Diabolus Glebát, a démonok hazáját.
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

CHATBOX


Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 1 rejtett és 1 vendég

Garew Towryk

A legtöbb felhasználó (19 fő) 2018-11-24, 15:35-kor volt itt.

Lothine barlangja

Go down

Re: Lothine barlangja

Témanyitás by Andrés von Narrath on 2013-03-24, 17:44

+18
Nem telt bele sok idő és a farkam már fel is fedezte a nő barlangrendszerét. Annyira benedvesedett, hogy könnyű volt behatolni és mozogni benne. Fokozatosan gyorsítottam a tempót, közben az élvezettől felmordultam néha-néha. Miközben a melleivel játszadozott a nyelvem, szemfogaimmal felsértettem a bőrét, és megkóstoltam a vérét. A közelben léptek zaja ütötte meg a füleimet. Már nem jártak olyan messze a barlangtól. A léptek aprók voltak, alig csaptak zajt. Magamban összeszámoltam, körülbelül tízen lehettek, aprónépek. Ezek is rossz napot választottak a barlanglátogatásra, gondoltam magamban. Nem szívesen hagytam volna félbe az aktust pár kósza és kíváncsi kölyök miatt. Mert tuti nem katonák voltak, az már egyszer biztos. A nő bemutatta, mit is tudott, tűzfalat képezve a kezével elzárta a barlang bejáratát.
- Okos kislány! - dörmögtem elismerően, majd végignyaltam a nyakán és megcsókoltam. A kis horda pillanatokkal később már a barlang bejárata előtt állt és a tűzfolyamot kezdték el tanulmányozni. Kiskölykök voltak mind egy szálig és azon tanakodtak, hogyan juthatnának be a barlangba. Világéletemben irtóztam a kölyköktől, egyet sem bírtam elviselni a közelben, nemhogy tízet. Az egyik aztán megpróbálta eloltani a tüzet, de nem ment neki, ezért beduzzogott. Egy másik kölök felajánlotta, hogy még egy társával kisegíti a duzzogó lányt. Gyorsabbra vettem a tempót. Ha bejutnak a barlangba, gyors távozásra kényszerítem őket. Majd a saját kárukon megtanulják, hogy a kíváncsiság néha fájdalommal jár. Végül sikerült eloltani a tűzfalat. Először egy vállalkozó szellemű kis taknyos fiú lépett be, de még ideje sem volt arra, hogy megpillantson bennünket, mert bevetettem ellene a képességemet. A szélörvényem körbevonta és apró sebeket ejtett a bőrén.
- Tűnés innen, de nagyon gyorsan! - mordultam fel, a hangomtól visszhangzott az egész barlang. Ahányan voltak, mind eliszkoltak fejvesztve. A kölyök, akivel kicsit megízleltettem a képességem, jajgatni kezdett, úgy húzták ki a barlangból. Pedig épp, hogy csak meglegyintettem a szélörvénnyel. De úgy látszik, a mai fiatalság gyeszura egy népség. Közben megfordultam a rajtam csüngő nővel, szorosan a barlang falához nyomtam és egyre hevesebben hágtam. Pár perccel később hangos morgás kíséretében elélveztem benne. Kihúztam belőle a férfiasságom, nekitámasztottam a falna, majd leültem az egyik kiálló kőre egy szusszanásnyi időre. Az egész testem verejtékben úszott. Végigmértem a kicsikét és halvány mosoly jelent meg a szám sarkában. Szívesen eljátszadoztam volna még vele másképp is, de sajnos nem jutott több idő a szórakozásra. Meg kellett találnom a semmirekellő unokaöcsémet és végeznem kellett vele.


Vampire II.
Vampire II.

Andrés von Narrath
avatar

Rangom : nox equester

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Lothine barlangja

Témanyitás by Inanis Pearl on 2012-10-23, 17:07

18+

Kis időre kezembe vettem az irányítást, helyet cseréltem a férfivel és játszadozni kezdtem rajta. Ő sem váratott meg, kényeztetni kezdett. Imádtam a határozottságát, tudta, hogy hol mit kell csinálnia, nem voltak eltévedt érintések, pontosan tudta mi kell nekem. Mikor ujjait becsúsztatta a vaginámba halkan, kéjesen sóhajtottam fel. Onnantól kezdve már akármit megtehetett a férfi velem, megadtam neki magam teljes mértékben. Mikor már majdnem szétvetette a testemet a kéj, felemelt és a farkára ültetett. Felvettem az egyre gyorsuló tempót, halk kéjes nyögések közepette. Mennyire vágytam már erre az érzésre! Úgy éreztem, hogy a testem szinte elolvad a szenvedélytől.
Ám hamarosan léptek zaja ütötte meg a füleimet. Valakik közeledtek a barlanghoz. A legkevésbé se tudott izgatni jelenleg hogy társaságot kapunk, de ezek voltak vagy tízen. Semmi kedvem nem volt abbahagyni a szórakozást, így egyik kezemet kinyújtottam oldalra és egy tűzfalat hoztam létre a bejárattól nem messze. Ez annyit üzent a hívatlan látogatóknak, hogy eddig és ne tovább.
- De hát itt ég a tűz! – hallatszott egy kislány hangja a túloldalról.
- Vajon mi lehet mögötte? Neked van víz képességed! Oltsd el! – mondta egy kisfiú. De többen is beszéltek még rajtuk kívül.
Ha csak egy gyerek, akkor biztos nem bír el az én tüzemmel. Viszont ha többen vannak talán van esélyük eloltani. Mondjuk nem túlzottan hozott volna zavarba az se ha tíz kis taknyos leáll kukkolni. Igen, engem nem zavart volna, de vajon a férfit?
Vampire IX.

Vampire IX.

Inanis Pearl
avatar

Rangom : nox latro

Vissza az elejére Go down

Re: Lothine barlangja

Témanyitás by Andrés von Narrath on 2012-10-17, 00:21

18+

A nő sem lehetett az a szarakodós fajta. Majdnem leszaggatta rólam a felsőmet, olyan hévvel esett nekem. Végigcsókolta a mellkasomat, majd körmeivel a hátamba vájt. Tetszett ez a hevesség. Érzelmektől mentes, kemény szex, igen, ez kell nekem. A fegyvereimet a sarokba hajítottam, hogy ne zavarjanak akció közben. Megszabadítottuk egymást minden felesleges ruhadarabtól, majd a kicsike helycserés támadást csinált, én támasztottam a falat. Szerettem, ha egy nő határozott volt és néha magához vette a gyeplőt, így hagytam, hagy élje ki magát. Miközben hozzám simult és a nyakamat csókolgatta, rácsaptam a fenekére, majd magamhoz húztam és simogatni kezdtem. A szerszámom azon nyomban felállt, amint hozzáért. A feneke alá nyúltam, az egyik lábát felhúztam a derekamhoz, majd végigsimítottam rajta. Aztán egyik ujjammal hátulról behatoltam a vaginájába. Ki-be mozgattam, majd egy másik ujjam is csatlakozott hozzá. Másik karommal átöleltem a derekát, megemeltem kicsit, hogy a mellei elérhető közelségbe kerüljenek. Bekaptam a mellbimbóját és szopogatni kezdtem, majd nyelvemmel ingereltem. Mikor már úgy éreztem, hogy eléggé benedvesedett, kihúztam az ujjaimat, majd felemeltem teljesen és az ágaskodó farkamra ültettem. Először lassan, majd egyre gyorsabb tempóban kezdtem el mozogni benne.


Vampire II.
Vampire II.

Andrés von Narrath
avatar

Rangom : nox equester

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Lothine barlangja

Témanyitás by Inanis Pearl on 2012-10-02, 23:29

+18

A férfi hevesen viszonozta a csókomat ez csak mégjobban feltüzelte a vágyam. Egyszerűen nem is értettem, hogy bírtam néha megtartóztatni magam több napig. A szex a legjobb dolog az életben.
A férfi nem habozott, azonnal a lényegre tért, megmarkolta a fenekem és a falnak döntött, majd hevesen csókolta végig a nyakamat. Több helyen is kiszívta, de nem ellenkeztem egy pillanatig sem. Nagyon ritkán találkoztam olyan férfivel aki ennyire határozottan viselkedett volna velem. Az meg a legkevésbé sem érdekelt jelen pillanatban, hogy ki ő, mi a neve. Teljesen mindegy volt, csak tegyen a magáévá. Pár pillanat múlva fekete kabátom is lekerült rólam és éreztem a férfi kezeit, ahogy végigsimít a testem különböző pontjain. Teljesen megvadultam tőle, szinte letéptem a férfiról a felsőjét és csókjaimmal borítottam be a mellkasát vállát, majd a nyakát. Körmeimmel hevesen szántottam végig a hátán, közben szenvedélyesen megcsókoltam. Nem volt kedvem finomkodni, sem a lassú bevezető előjátékkal szórakozni. Szablyáim most már zavaróvá váltak, így egyetlen mozdulattal megszabadítottam magam a fegyverövemtől. Aztán lehámoztam a férfiről a nadrágját Elvégre most úgysem lesz rá szüksége. Lépésfordulatból helyet cseréltem a vámpírral, most ő dőlt a falnak én pedig teljes testemmel hozzásimultam és csókjaimmal borítottam be a nyakát. Közben a kezem férfiasságára tévedt.
Vampire IX.

Vampire IX.

Inanis Pearl
avatar

Rangom : nox latro

Vissza az elejére Go down

Re: Lothine barlangja

Témanyitás by Andrés von Narrath on 2012-10-02, 01:35

Beljebb sétáltam a barlangban, mikor megláttam egy alakot a sötétben. Az alak körvonalaiból egy nő tűnt elő. Az idegen nőszemély mellém lépett, miközben tekintetét le se vette a szerencsétlenül járt vámpírról, akire a villám rádöntött két lángba borult fát. Már csak a rángatózó vérben tocsogó ujjai jelezték, hogy még van némi élet benne, de aztán azok is megadták magukat a halálnak. A lángokat hamar eloltotta az eső. Unott képpel néztem a jelenetet, majd ismét az idegen nőre tekintettem, aki valamit mondani akart, de félbehagyta, majd rám szegezte a tekintetét, és végigmért. Szemeiben láttam azt a kiéhezett szexuális vágyat, amit Larissa szemeiben szoktam felfedezni, mikor egy hétig viszket a lába közötti rése utánam. Még csak öt perce futottunk össze, nem is szóltunk egymáshoz, de a nő máris kelletni kezdte magát nekem. Egész közel lépett hozzám, majd a mellkasomra tette a kezét és a fülembe suttogott. Megosztotta velem, hogy igencsak magányos volt. Mondjuk, ha ebben a barlangban él, nem is csodálom. Ki tudja, mikor téved be ide egy kósza farok, jegyeztem meg magamban. Végigmértem a kicsikét tetőtől talpig. Nem volt rossz darab, kifejezetten tetszett. Tudtam, hogy nem húzhatom sokáig az időt, meg kell találnom az unokaöcsémet, hogy likvidáljam őt, de egy alkalmi kufirc soha sem jött rosszul. Amíg el nem vonul a vihar, kellemesen és hasznosan is elüthetem az időt. Valószínűleg Luka sem kódorog a szabad ég alatt a zuhogó esőben, hanem meghúzódott valahol. A kicsike hirtelen megcsókolt. Hevesen viszonoztam a csókját. Ha már így felkínálta magát, vétek lenne kihagyni a lehetőséget. Nyugodt szívvel elveszthetem a fejemet egy röpke óra elejéig. Megmarkoltam a feszes, formás hátsóját, majd a derekánál fogva a falnak döntöttem.
- Egyetértek. - válaszoltam röviden és tömören, majd ismét csókolni kezdtem. Utána a nyakára tértem át, kiszívtam több helyen, miközben azon mesterkedtem, hogy megszabadítsam őt a fekete kabátjától. Amint ez megtörtént, végighúztam ujjaimat a derekán és a combjain. Később is ráérek bemutatkozni, úgy voltam vele.


Vampire II.
Vampire II.

Andrés von Narrath
avatar

Rangom : nox equester

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Lothine barlangja

Témanyitás by Inanis Pearl on 2012-09-30, 23:27

Leültem egy kőre és a sziklafalnak döntöttem a hátam. Unalmas a várakozás. Amúgy is az egész világ dögunalom. Kis idő múltán léptek zaja ütötte meg a fülemet, aztán a barlang bejáratánál megláttam egy sziluettet. Társaságom akadt úgy néz ki. Hatalmas vakító villanás terelte el a figyelmem az idegenről. Egy villám becsapott a barlang bejárata elé pont egy fába ami lángolva dőlt rá egy vámpírra. A szerencsétlennek még pár pillanatig rángatóztak az ujjai, mielőtt végleg kilehelte volna a lelkét. Szinte megbabonázva néztem a görcsösen remegő véres ujjakat. Felálltam és az idegen mellé sétáltam, de rá se néztem, csak a mozgó végtagot bámultam egy sajátos mosollyal az arcomon.
- Lenyűgöző, hogy a halál előtt milyen gyönyörűen rángatóz…- elakadtam. Az óra éjfélt ütött és én nem értettem mit nézem annyira azt az undorító véres kezet. Az ismeretlen felé fordultam és végigmértem. Egy igencsak jóképű férfi volt. Apró kéjes mosoly jelent meg az arcomon.
- Milyen jó hogy te is épp erre jöttél. Így legalább lesz egy kis társaságom. Unalmas lenne itt ülni egyedül. – mondtam lágy hangon.
- Az én nevem Inanis. Téged hogy hívnak? – kérdeztem egészen közel lépve hozzá, majd a mellkasára simítottam a tenyerem.
- Tudod én egy magányos nő vagyok. – suttogtam a fülébe.
- Igazán kellemesen el tudnánk ütni az időt itt kettesben. Nem gondolod? – kérdeztem huncut mosollyal kíséretében, aztán megcsókoltam a férfit. Igazából teljesen mindegy volt, hogy ki ő, a hangsúly inkább a nemén volt. Úgy éreztem hogy már ezer éve nem hancúrozhattam kicsit.
Vampire IX.

Vampire IX.

Inanis Pearl
avatar

Rangom : nox latro

Vissza az elejére Go down

Re: Lothine barlangja

Témanyitás by Andrés von Narrath on 2012-09-30, 22:34

Az öcsém felébredt, de már el is húzta a csíkot, hogy megkeressen valakit a frigóbanya labirintusában. Eljött az én időm, amire már majdnem fél évezrede vártam. Luka-t a birodalmi városok vezetői és lakói egyaránt nem túlságosan kedvelték. Shade-et követelték vissza a trónra. Luka elvesztette a nemesek bizalmát is, így jobbnak látta menekülőre fogni. Gyáván megszökött a bradenburgi kastélyból azon kevesekkel, akik még támogatták őt. Nem hagyhattam, hogy életben maradjon, máskülönben ismét ő lett volna Shade lovagja. Lovagnak ugyan jó volt, de hercegnek siralmas. A diplomáciát hírből sem ismerte, bár nem hibáztattam érte, elvégre a kiképzőtáborban nem azt verték belé, hogyan kell tárgyalni. De számomra még így is csak egy önfejű, magának való kis taknyos volt világéletében, aki nem látott tovább a saját orránál. Az egész kormányzása alatt én irányítottam őt, úgy táncolt, ahogy én fütyültem. Minden ballépést, amit elkövetett, ráhagytam, hogy utána megpróbáljak javítani a szorult helyzeteken. Mindezzel az én malmomra hajtotta a vizet. Míg ő lassanként tönkretette a birodalmi városokkal fennálló kapcsolatait, és megutáltatta magát a vámpírok nagy részével, addig engem egyre többen kedveltek meg, egyre több támogatóm akadt. Így történt, hogy Shade ébredése után, Luka-t szabályosan letaszították a trónról. Úgy döntött, nem várja meg, mi lesz a sorsa, ha a fivérünk előkerül, inkább menekülőre fogta. Informátoraim beszámoltak arról, hogy Umbra Plaga erdős részében húzta meg magát. Amint megkaptam az infókat a kölyök hollétéről, már útra is keltem a fegyvereimmel felszerelkezve, hogy megkeressem és eltávolítsam az útból egyszer, s mindenkorra. A Gerusiának persze úgy adtam elő, hogy megkeresem a hülyéjét, és épségben hazaviszem. Kár, hogy már csak a holtteste fog hazakerülni, vagy valamely testrésze bizonyításképpen, hogy kipurcant az unokaöcsi. Egy erdei menedékhelyig követtem a nyomait, de mire odaértem, már továbbálltak. Csak a friss hamu árulkodott a tűzlerakóban arról, hogy azt nemrég igénybe vették. Átveszekedtem magamat Esside sötét erdején. Egy folyópartra értem. Az ég háborogni kezdett, majd kiadós eső zúdult a nyakamba. Nem messze a folyótól találtam egy barlangot, ahová behúzódhattam, míg elállt a zivatar.
- A fene ebbe a rohadt időbe! - káromkodtam egy sort, miközben villám csapott az egyik folyóparti fába, ami lángba borult és letarolva egy másik fát és egy arra sétáló vámpírt a földbe csapódott. Még észrevettem, amint a fa alól előbukkanó véres ujjak idegrángást produkálnak, aztán elernyedtek. Vége volt a tagnak, mint a botnak. Beljebb húzódtam a barlangban, közben megéreztem, hogy nem voltam egyedül. A fegyvereim ott pihentek a derekamra erősítve, a képességemmel problémák még nem akadtak, így nem különösebben tartottam az idegentől. Nemsokára meg is láttam, kivel kellett megosztoznom a menedékhelyen.


Vampire II.
Vampire II.

Andrés von Narrath
avatar

Rangom : nox equester

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Lothine barlangja

Témanyitás by Inanis Pearl on 2012-09-30, 20:45

Andrés

Közömbös arccal üldögéltem egy sziklán és néztem, ahogy a lány össze-vissza kapálózik a földön. Próbált kiszabadulni a kötelekből, amik szoros béklyóba fogták a lábait és a kezeit. Izgett-mozgott, nyögdécselt, de hiába. Egy órája még itt könyörgött, hogy oldozzam el. Komolyan még el is sírta magát, de nem különösebben érdekelt a dolog. Nekem csak annyi volt a dolgom hogy elfogjam és átadjam valakinek. Unalmas munka…ami azt illeti itt minden unalmas. Nekidöntöttem a hátamat a sziklafalnak és eljátszottam a gondolattal, hogy felvágom a lány torkát. Vajon egészségesen csillogó élénkvörös színű vére van? Biztosan. Biztosan nagyon szenvedne…
Apró mosoly jelent meg az arcomon a gondolatra. A halálfélelem egy személy arcán olyan édesen jó érzéssel tölt el. Már majdnem elhúztam a szablyáimat, mikor eszembe jutott, hogy én nem gyilkolhatok. Mert ha megteszem ez a csaj is bekerül a három naponta fellépő skizo átalakulásaim közé. És már így is 3 elviselhetetlent kell megtűrnöm a testemben, de ez a nő lenne a legalja az biztos. Ha ez bekerülne a periódusokba, akkor inkább lefejezném saját magamat.
- Meg fogsz ölni? – visította a lány sírva.
- Fárasztó vagy. – mondtam unott hangon, aztán becsuktam a szemeimet. Gondoltam relaxálok egy kicsit. De nem sok időm volt, mert megérkezett a megbízóm. Miután kifizetett egy halom pénzt ezért a semmiségért megfogta a lányt és elvonultak. Felálltam a szikláról és elindultam volna, de ekkor a semmiből iszonyatos vihar tört ki. Semmi kedvem nem volt megázni, így besuhantam egy barlangba. Körülnéztem és úgy ítéltem meg, hogy egész jól néz ki a hely, de ami lényegesebb, elég eldugott. Egy óra múlva éjfél és az átváltozás megkezdődik. Semmi kedvem a cédát újra társaságba engedni.

Vampire IX.

Vampire IX.

Inanis Pearl
avatar

Rangom : nox latro

Vissza az elejére Go down

Lothine barlangja

Témanyitás by Shade von Narrath on 2010-07-02, 02:24



A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2018-11-24, 09:34-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Lothine barlangja

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.