HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés



Háború tör ki a vámpírok és a boszorkányok között. Narlen városa elbukik, és Boszorkányföld egy része vámpír kézre kerül. Theradin békét köt a vérszívókkal, így a város megőrzi függetlenségét.
Eközben északon a Démonok Birodalma megerősödik és kihasználva szomszédai csatározásait, elfoglalja Boszorkányföld északi, kimérák és transmopheusok lakta területeit. A határvonalak átrendeződnek, ezért a vadászokra még nagyobb szükség van, mint valaha.
• • •
Lépj be Noctis világába, ismerd meg a varázslattal teli, napfényes Nyugatot, az egykori Boszorkányföldet - Shalmaeron provinciáját, vagy a misztikus, sámánok és védák lakta Sellarya szigetét. Barangold be a veszélyes, sötét Keletet, ahol a vámpírok, emberek és vérfarkasok élnek. Ismerd meg Caelestis vidékét, a délen fekvő elfek lakta Lamuriont, vagy a sárkányidomítók és a valkűrök otthonát, a messzi fagyos Valachiát. És ha még futja az erődből, utazd át az ismeretlen északi földet, Diabolus Glebát, a démonok hazáját.

Login
Username:
Password:
Auto Login: 
:: Hopsz! Elfelejtettem a jelszavam!
* * *
CHATBOX

Kérjük, hogy a társoldalas kérelmeket a Vendégkönyvben intézzétek!
Kattints a linkre!




FRPG Top Sites - Magyarország

***
BANNER

AZ oldal bannerjáért Kattints: ide!






***
TÁRSOLDALAK

Kérjük, hogy a társoldalas kérelmeket a Vendégkönyvben intézzétek!
Kattints a linkre!



Share | 
 

 Lamurion Ruina - Lamurion romjai

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-03, 04:37

Végighallgattam, amit a férfi meg az asszony magyarázott nekem, ennél többet nem is nagyon tudtam tenni. Amit érdemesnek találtam megjegyezni csak azzal foglalkoztam, a többit inkább figyelmen kívül hagytam.
-A boszorkány-félvérek közül néhány tényleg okozhatta a tüzet, de úgy gondolkodom, hogy még a legfiatalabbak is elmenekültek volna. A démon-félvérek pedig kerültek minket, pontosabban az egész lakhelyünket, mert néhány fogalmazzunk úgy leszerelt démonvadász szívesen járkált arrafelé, és nekik is megvan a magukhoz való eszük. Ha a félvérek félnek, azt gondolom, a tiszta vérűektől tanulják. Néha egy-egy boszorkány megfordult arrafelé, de ez nem volt valami gyakori esemény, ráadásul mindig nagy port kavart, mert az összes boszorkány-félvér tőlük akart ilyenkor tanulni. Tudtuk volna, hogy boszorkány van a közelben. Vagy a vámpírok tették, vagy egy barátom. De mindkét esetben bent égett mindenki, erről pedig a vámpírok tehetnek. -magyaráztam az elméletemet.
-Ezek szerint, csak akkor tudom meg, milyen vámpírral kerültem szembe, ha már megtámadott. Rendben. Ezek szerint, nem valószínű, hogy könnyű dolgom lesz, ha tényleg meg akarom találni a gyilkosokat. Sőt, még az is előfordulhat, hogy rég halottak, mert valaki, aki erősebb volt náluk végzett velük. -gondoltam át egy kicsit a dolgokat.
[b]-De mégis, milyen isten az, amelyik elveszi az életcélt egy teremtménytől?/b] -kérdeztem. Ha tényleg vége a vámpíroknak, akkor vár rám egy talán több hónapos kutatómunka Tenebriluxban és ha találok valamit, el kell induljak azon a nyomon, amíg teljesen el nem vesztem. Akkor vége, nincs több célom. Célok nélkül pedig nem lehet élni, újat találni nehéz és fáradságos, ha csak nem a sors hozza.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-05, 08:47

-A boszorkányokkal mondjuk úgy...kijövünk. - mondtam a lánynak, amikor szóba kerültek a félvéreik. Ez mindent magába foglalt. Nem volt felhőtlen a viszonyunk, talán a vámpírokkal kötött szövetségünk miatt, talán más miatt, ki tudja. De megfértünk egymás mellett, és mindannyiunk érdekében kerültük velük az összetűzéseket. Ezért már évszázadok óta nem volt komolyabb nézeteltérésünk velük, ami jónak mondható.
-Ezért nem nagyon ismerjük őket vagy azt mire képesek. - magyaráztam tovább. Persze a könyvtárunkban temérdek könyv szól róluk, de csak azok lapozzák fel a súlyos köteteket, akiket komolyan érdekelnek a boszorkányos dolgok.
-Csak akkor. - a lány szavaira az öreg hölgy egyetértően bólogatott.
-Azok nem halnak olyan könnyen. - jegyeztem meg, mikor felvetődött a lehetőség, hogy a vámpírok már halottak lehetnek. De ha igaza is lett volna, mekkora annak a lehetősége, hogy mindegyikük halott. Bizonyára néhányan még életben vannak, és élik életüket.
-Gondolom fel kívánja kutatni ezeket a vámpírokat. Hol akarja kezdeni? Van már elképzelése? - kérdeztem az elflánytól. Meglehet, hogy tudok neki segíteni.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-08, 01:06

-Ez az önök dolga. Én sem a boszorkányokkal vagyok jóban, hanem azzal a három négy félvérrel, akikkel együtt nőttem fel. - persze, ez így logikus, hogy az elfek nincsenek szövetségben a boszorkányokkal, ha azok egyszer háborúban állnak a vámpírokkal. Ittam a teámból, ami kifejezetten lassan fogyott, mert többnyire inkább a beszélgetésre koncentráltam.
-Én annyit tudok, hogy azok a félvérek, akiket én ismertem nem voltak gyengék. Ha nincs a tűz, akkor... Na, jó, a legtöbbjük akkor már nem élt, de voltak köztük olyanok, akik igen. Ők pedig túl tudták volna élni. A vértestvérem is.
Ahogy eszembe jutott, hogy Leila, a félig boszorkány, félig elf lány, annyira megszorítottam a csészét, hogy elrepedt. Nem szívesen emlékeztem arra, ahogy futottam, abban a reményben, hogy követ és amikor nem hallottam a lépteit, már csak a lángoló házat láttam.
-Igen meg akarom keresni őket, de nem tudom, hol kezdjem. Ehhez is pont úgy akartam hozzálátni, mint a múltam utáni nyomozásnak. Elindulok és hallok néhány történetet, utánanézek... Ha igaz, ott a nyom előttem, ha nem, akkor fojtatom a kóborlást. Idáig is így jutottam el. -mondtam. Azt azért nem mondtam el, hogy öt évembe telt, mert ezt olyan felesleges részletnek tartottam. Sok időm van, ha vigyázok magamra nem halok meg korán. Mit számít így újabb öt év? -Ráadásul, a vértestvéremről miatt esküdtem bosszút, ezért inkább igyekszem saját erőmből elpusztítani ezeket a vámpírokat.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-09, 02:07

Az elfet láthatóan megviselték a múltbéli események, ezért nem kérdezgettem őt tovább. Az öregasszony is észrevette ezt. Hirtelen felpattant és eltűnt az egyik ajtó mögött.
-Nem rossz módszer. Ha gondolja tudok egy-két elfet ajánlani önnek. - kortyoltam egyet a teámból, majd folytattam.
-A kereskedő elfek olykor kapcsolatba lépnek bűnözőkkel is, és természetesen más fajbélikkel is. - helyeztem vissza a csészét az asztalra.
-Ezért igen tájékozott népség. Őket nem érdekli ki vásárol tőlük. - magyaráztam.
-Éppen ezért sokat tudnak azokról, akik a tilosban járnak. Ha gondolja keresse fel őket. - javasoltam a lánynak. Egy jó információ sokat segíthet.
-De vigyázzon velük, biztosan magára akarnak majd sózni ezt-azt. - mosolyodtam el. Az öregnő egy tányér apró süteménnyel tért vissza és a lány elé pakolta. Közben meghallotta, hogy a kereskedő elfekről beszélek. Csillogó szemekkel nézett rám.
-Vigyél el hozzájuk engem is. - kérlelt az öreghölgy.
-Olyan régen megígérted már! - maga alá húzta a széket és megragadta a teáskannát.
-Gyönyörűek az anyagaik...a bútorok meg egyenesen lélegzetelállítóak. Az ékszereik meg..ohhh. - ájuldozott a nő.
-Látnod kell neked is! - mondta vigyorogva az elflánynak.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-14, 03:06

Meghallgattam az ötletet. Mivel ezzel tudtam volna a lehető leggyorsabban a vámpírok nyomára akadni biccentettem.
-Rendben. Nincs jobb ötletem. Szívesen meghallgatom, kiket és hol keressek. Nem vásárolni megyek, így nem fognak semmit rám sózni. Ha pedig próbálkoznak, még az is előfordulhat, hogy megbánják. -vigyorogtam.
Végig hallgattam az idős hölgy áradozását, majd mosolyogva feleltem.
-Elhiszem, de az ilyesmi engem nem nagyon szokott érdekelni. Nincs otthonom, ékszert pedig nem szoktam hordani. -ez alól természetesen volt egy kivétel, de csak egy. Ez pedig az a medál volt, amit anyámtól örököltem. Jelenleg a zsebemben lapult, de ha félnék attól, hogy elhagyom felvenném. Biztos vagyok benne, hogy nincs a világon semmilyen ékszer, ami ennél szebb lehet... Hiszen elég volt csak rágondolnom és láttam az ónixot a szemem előtt.
-Gondolom, ha nem érdekli őket ki vásárol tőlük, az sem, hogy ezeket az "embereket" kinek adják ki. -jegyeztem meg a férfi felé fordulva. Ha túl sokat kérdeznének az is előfordulhat, hogy elárulok valamit, amit nem akarok. Lehet, hogy most a hasznomra vállt, de később vagy rossz kezekben a káromra is tud válni, ha tudnak rólam. Nekik is csak azért mertem elárulni, mert úgy tűnt, kifejezetten oda vannak az aranyló elfekért.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-15, 01:02

A lánynak tetszett a javaslatom. Két lehetősége volt. Az egyik, hogy felkeresi az általam ajánlott helyet, ahol a kereskedők ellátják megfelelő információval, vagy pedig, Tenebriluxba jön és benéz a könyvtárba. Mindkettőnek megvoltak az előnyei. A kereskedők olyan információk birtokában voltak, amivel a könyvtári állomány még nem rendelkezik. Nem is csoda, gyorsabban terjednek az infók, minthogy azok bekerülhetnének a város adatbázisába. Ugyanakkor a kereskedők generációról generációról veszítenek régi ismereteikből, ezért ott olyat is megtudhatunk, amit máshol nem.
-Rajzolok önnek egy térképet. - húztam ki az asztal fiókját. Meglátszott, hogy nem először járok itt, tudtam, hol találhatok papírt és írószert.
-Így könnyebben el tud jutni a kereskedőkhöz. - magyaráztam, miközben a vidék leegyszerűsített változatát vetettem papírra.
-Látja, itt vagyunk most. - jelöltem be x-szel a tartózkodási helyünket.
-Ezen az útszakaszon menjen végig. - a tollamat a levegőben végighúztam a vonal mentén.
-Itt lesz egy híd. Nem tudom milyen állapotban van, rég jártam arra. - folytattam.
-Ha át tud kelni itt tegye meg, sok időt tud spórolni. - javasoltam neki, mert az idő drága mindenkinek.
-Ha nem tud átjutni rajta, akkor a folyó mentén érdemes megközelíteni a táborukat. Itt. - mutattam tovább.
-Ez egy-két óra kiesést jelent. - toltam elé a papírt, hogy ő maga is alaposan szemügyre vehesse.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-15, 05:53

Végignéztem az egyszerű térképet, ami egész felismerhetően ábrázolta a környéket. A szememmel végigkövettem az útvonalat, amit be kell majd járjak. A híd vonalát nézve valami rövid ima-szerűséget motyogtam, hátha még egyben van.
-Értem. Gondolom, ha nem is szívesen, de egy kis juttatásért cserébe dalolni fognak! -mondtam mosolyogva.
Nem tudtam mire számítsak, de reméltem lehet a kereskedő elfekkel, ha nem is számomra előnyös, akkor egyenlő üzletet kötnöm.
-Ha van kedve velem jöhet. Vállalom a felelősséget, elkísérem odáig és vissza ide. -ajánlottam az asszonynak. -Sokat segített, így ennyi a legkevesebb, ha el szeretne menni...
Mosolyogva beszéltem és arra gondoltam, az ajánlatom nem azt jelenti, hogy sok mindent kellene vennie. Reméltem ezt az idős elf is felfogta és nem értett semmit félre.
Azon kezdtem elgondolkozni, mi lesz azután, hogy megvan az információm. Mit fognak mondani, mit fogok tenni, merre indulok majd és hol lehet valaki azok közül a vámpírok közül, akiket én meg akarok találni. Kicsit távolabbra kalandoztam a fejemben. Merre lennének a többiek, ha valaki túl élte volna? Merre lehetnek, ha tévedek? Abba is belegondoltam, tévedhetek-e egyáltalán ebben a témában. Nem érezném meg, ha valaki túl élte volna? Lehet. Nem szoktam tévedni, de nem kizárt, hogy rosszak legyenek a megérzéseim.
-Köszönöm. -mosolyogtam megint, most a férfira.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-18, 00:54

A lány a térképet nézte. Az öregnő csillogó szemekkel figyelte a papírt. Az elf felajánlotta, hogy magával viszi a nőt, aki nagyon megörült. Felpattant, a bejárat melletti szekrényhez sietett, és kutatni kezdett benne. Közben kiabálás hallatszott kintről, felkeltem a székről és az ablakhoz léptem. Fura alakok közeledtek a kunyhó felé.
-Néném, mondja csak, vár valakit? - kérdeztem, de nem vettem le a szemem a kint hangoskodókról. Az öregnő ledermedten nézett rám. Járt az agya, hívott-e mára vendégeket.
-Azt hiszem...nem. - válaszolta a nő. Közben a kintiek elkezdték szétszedni a kertet. Az vénasszony mellém lépett és ő is kitekintett az ablakon. Majdnem szívrohamot kapott mikor meglátta, hogy a kertje romokban hever.
-Ezek a behajtók. - ordított fel és az asztal alá mászott félelmében. Arra kért bennünket, mondjuk azt, hogy nincs itt.
-Elmondaná, mi folyik itt? - kértem tőle magyarázatot.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-22, 03:34

-Elmondanák, kik azok a behajtók? -kérdeztem. Az is érdekelt, mi folyik itt, de először meg kellett értsem, kikről van szó. Mihelyst megtudom, szívesen segítek, de addig csak álltam és néztem ki a fejemből, de semmit sem láttam. Én is hallottam a zajokat, de nem tudtam hova tenni őket semmihez sem kötni, azt hiszem, hogy az ismeretlen ellenség egy pár pillanatra sokkolt.
Amint észrevettem mi történik leguggoltam az asztal mellé és megkérdeztem az asszonyt: -Miért fél ezektől a behajtóktól annyira?
Engem is érdekelt, mi történik. Egy pillanatra kinéztem az ablakon, de csak a feldúlt kertet láttam. Felálltam és a következő kérdést már a férfihoz intéztem.
-A katonádnak nem eshetett valami baja?
Magamat biztos meg tudom védeni, ebben egy pillanatig sem kételkedtem, de nem akartam, hogy valaki ok nélkül haljon meg. Még egy választ sem kaptam, de már az íjamért nyúltam volna...
-Behajtók?... Akkor valami tartozása van, asszonyom? -kérdeztem az elf hölgyet. -Az emberek közt a behajtók a különböző, tényleg vagy állítólag elfelejtett tartozásokat próbálták kifizettetni az emberekkel.
Egy homályos emlék arról tanúskodott, hogy segítettem már ki barátomat ilyen helyzetből. És fizettem már ki nem is keveset helyettük. Bár... Szerintem ők is ezt tették volna az én helyemben.
-Nem tudunk segíteni, csak ha elmondja mi történt. -mosolyogtam biztatóan az asszonyra. Eszembe jutott az is, hogy nem biztos, hogy tudunk segíteni. -Csak akkor próbálhatunk segíteni, ha elmondja mi ez az egész.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-23, 12:18

Az ablakon keresztül néztem, ahogy az egyikük fél kézzel kitép egy rózsabokrot. Egy másik pedig a kutyaólat veri szét egy husánggal. Az öregasszony bemászott az asztal alá, mintha az megvédhetni attól, ami rá vár.
-Hitelt vettem fel a házamra. Azaz csak akartam. - kapaszkodott az asztal lábába.
-De a bank nem adott, mert nem volt elég fedezetem. - kezdte el mesélni, hogy jutott idáig. Megosztotta velünk, hogy találkozott egy jó vágású fiatalemberrel, aki kész volt neki megadni a szükséges pénzösszeget. Aláírt egy szerződést, de csak később vette észre, hogy az összeg tízszeresét kéri vissza. Nyilvánvaló volt, hogy a nő óriási bajban volt. A hitelező a pénzét akarta, vagy így vagy úgy, de elégtételt vesz.
-Mennyivel tartozik? - érdeklődtem. Az sejthető volt, hogy nem aprópénzzel lóg az idegennek, ha képes behajtókat küldeni a naiv öregasszonyra. Az elf félve mondta ki, hogy egy kisebb falu éves költségvetése terheli. A behajtók szétszedték a kertet, és minden mást, ami mozdítható volt. A kunyhó felé vették az irányt. Időt kellett nyernünk, ezért az egyik masszívnak látszó szekrényt az ajtó elé toltam. Ezzel próbáltam akadályozni, hogy könnyen a lakásba jussanak. Leguggoltam az asztal elé, és felhúztam a terítőt.
-Nem maradhat itt néném. Szedjen össze néhány holmit, csak a legfontosabbakat. Velünk jön. - mondtam neki. Ijedten pislogott rám, de megértette. Ha életben akar maradni, akkor szedelőzködnie kell. Kiugrott az asztal alól, felkapott egy nagy táskát és elkezdte megpakolni.
-Gyertek ki! És adjátok ide az értékeiteket, ha jók lesztek, nem lesz bántódásotok. - szólt be egy hang, de nem volt valami meggyőző.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-24, 08:03

Az asszony története érdekes volt és mégis valamilyen szinten érthető is. Eddig is úgy tűnt, hogy a nő kicsit... Hogy is mondjam, szórakozott, figyelmetlen... Naiv. Figyeltem ahogy pakolni kezd és hallottam a kiabálást is. Egészen addig egy szót sem szóltam.
-Mi a biztosíték? -szóltam vissza. -Honnan tudjam, hogy tényleg nem bántanak majd senkit?
Meg sem vártam a választ máris fordultam a férfi felé.
-Az első az, hogy az asszony kijusson, ha nem tévedek. Esetleg megpróbálhatok valamennyi egérutat biztosítani. A képességeimmel én valószínűleg nyerni tudok, ha nincsenek nagyon sokan, ha pedig sokan vannak el tudok menekülni. -fogtam halkra a hangomat. Igazából természetesen csak a győzelem volt az alternatíva, de ezt nekik nem kell tudni. -Ön azt csinál amit csak akarsz, de szerintem önnek nagyobb esélye van elvinni az asszonyt Tenebriluxba... nem igaz, sötételf?
Igazából blöfföltem és reméltem, hogy igazam van. Mármint a sötételf dologgal kapcsolatban. -Látszólag úgy ismeri a környéket, mint a saját tenyerét. Ön tud neki segíteni! Biztos ismer olyan rövidebb utat, ami biztonságos. És... ha jobban belegondolunk, mégis csak egy naiv és látszólag szórakozott idős nőről beszélünk, aki önt jobban ismeri, mint engem. Az ön támogatását jobban fogja fogadni, legalábbis szerintem, ráadásul ön is jobban ismeri őt, mint én. Ha bármi történne valószínűleg ön többet tud segíteni, mint én.
Az íjam után nyúltam, de úgy döntöttem, megvárom a férfi válaszát.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-24, 11:22

Az öregnő óriási pácban volt. Már majdnem ránk törték az ajtót. A lány felvetette, hogy menekítsük ki a nőt, mielőtt a behajtók bejutnának a lakásba. Ő vállalta, hogy feltartja őket, és időt nyer, míg az asszonnyal elhagyjuk a házat. Kinéztem az ablakon.
-Elég sokan vannak. Biztosan elboldogul velük? - nem akartam az elflány képességeit lebecsülni, de nem voltam benne biztos, hogy fel tudná venni a harcot mindannyiukkal. A nő már a hátsóajtónál állt. Minél gyorsabban el akarta tűnni onnan.
-Jaj, ne! - zárta vissza az ajtót.
-Körülvettek bennünket. Hogy fogunk elmenekülni? - esett kétségbe. Ekkor eszembe jutott a titkos pincehelyiség.
-Néném, menjen le a pincébe, zárja magára az ajtót és maradjon csendbe. A többit mi elintézzük. - mondtam a nőnek, aki ellenvetés nélkül elfogadta a javaslatomat. Lement a pincehelyiségbe és magára zárta az ajtót.
-Nyissátok ki! - dübögtek ismét az ajtón.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-26, 06:08

-Biztos. Nem lesz gond. - feleltem. Sokan vannak, de legrosszabb esetben, ott vannak a képességeim.
A probléma csak az volt, hogy a behajtók nem hagytak menekülőutat. Valószínűleg a férfinek erre az esetre olt valami terve vagy harcra készült, mert elzavarta a nőt, le a pincébe.
Amikor meghallottam az újabb "kopogtatást", tényleg elegem lett és kedvem lett volna harcolni.
-A kérdésre illik felelni! -kiabáltam ki az ajtó előtt álló behajtónak. -Nem hallottam volna, hogy felelt volna.
-Van valami terve? -kérdeztem a férfit. -Ha nincs, akkor szívesen elintézem a saját módszeremmel és egyszerűen csak kimegyek és nekiállok megölni annyit közülük amennyit tudok.
Elgondolkodtam egy kicsit. Ha elsősorban az íjásztudományomra szeretnék támaszkodni, akkor jobb lenne, ha keresnék egy helyet, ahonnan le tudom lőni az ajtók előtt álló tömeget.
-Van ennek a háznak emelete vagy padlása. Sajnos ezt nem figyeltem amikor erre jöttünk és lépcsőt nem látok. Ha valamelyik másik helyiségben van akkor el tudná mondani, hol? Mégis csak könnyebb onnan lelőnőm őket, mint közöttük próbálkozni. És az erőmet most is csak legvégső esetben akarom használni. -mondtam. Így lesz a legtöbb esélyem a behajtók ellen.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-29, 01:37

Nem tartottam attól, hogy nekünk bármiféle bajunk eshet. Magamat meg tudtam védeni, a lány lévén, hogy aranyló elf, szintén elboldogul. De ez az öregasszonyról már nem volt elmondható. Az elflány próbált kommunikálni a behajtókkal, de azok válaszra sem méltatták. Csak azt hajtogatták, hogy be akarnak jönni.
-Túl sokan vannak, hogy egyedül elbánjon velük. - néztem ki a hátsó ablakon. Az egyik férfi épp egy vastag törzsű fát vágott ki, amivel betörheti az ajtót.
-Nincs, ez csak egyszerű parasztház. Az is csoda, hogy pince van. - válaszoltam a kérdésére.
-Öné a bejárat, enyém a hátsó ajtó. Mit szól hozzá? - kérdeztem a lányt, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy kiosonni lehetetlen. Körülvettek bennünket.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-29, 03:33

Ezek szerint ez egy olyan helyzet, amikor nincs más választásom, használnom kell a képességeimet. Sokkal jobb ötletem nem volt, szóval rá kellett bólintsak a férfi tervére.
-Legyen. Ennek legalább értelme van. -mondtam. Nem örültem kifejezetten annak, hogy valakivel együtt harcolok, de ha a helyzet így hozta megpróbálom kihozni belőle a legtöbbet és optimistán nézni a dolgot. Így legalább több esélyem van győzni.
Kinéztem az ablakon.
-Ha jól látom, annyi időnk már nincs, hogy eltorlaszoljuk az ajtókat. -jegyeztem meg fanyar vigyorral arra utalva, hogy már faltörőkost is csináltak maguknak.
-Sikert! -vettettem oda, mintegy sok szerencsét kívánva. -Szerintem siessen, mert pillanatokon belül be fognak törni. Szerintem a hátsó ajtón is hamarosan megpróbálnak bejutni.
Lássuk elég erősek-e, hogy legyőzzenek. Még sosem vesztettem el harcot, amióta az otthonom leégett. És most sem fogom hagyni, hogy legyőzzenek!
-Ha annyira ragaszkodnak hozzá, akár be is jöhetnek! De ki nem fognak menni! -nyitottam ki az ajtót.
Amit először megláthattak, az szerintem az volt, hogy az egyik indaszerű tincsem a dörömbölő nyakára csavarodott, olyan szorosan, hogy meg is fojtotta. Azok, akik a legközelebb álltak az ajtóhoz, hasonlóan végezték. Voltak olyanok is, akiknek a torkát vágták el a tincseim, vagy a gyomrát, tüdejét találták el a szúrások. Igazából, nem teljesen tudatosan, inkább ösztönből irányítottam a támadásokat.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-05-31, 00:37

A lány figyelmeztetett, hogy kevés időnk van. A behajtók bármelyik pillanatban betörhetnek. Míg az elf a bejáratnál állókkal foglalkozott, én a hátsó ajtóhoz mentem. A függönyt résnyire húztam, és gyorsan kinéztem. Hat embert számoltam. Kettő az ajtónál állt. Egy még mindig a fa kivágásával küszködött, kettő nézte, ahogy a társa szenved, egy pedig egy nagy követ cipelt a ház felé. Volt sejtésem, mit akar azzal, ezért gyorsan elléptem az ablaktól. Alig, tettem meg pár lépést, a kő bezuhant az ablakon.
-Meghaltok mind! - kiáltották. Ahogy jobban megnéztem, nem is kő volt, ami beesett, hanem valami fura kinézetű tárgy. Egyszer csak szürke füstöt kezdett ereszteni, aminek borzalmas szaga volt.
-Ki akarnak minket füstölni. - kukucskált ki az asszony a pinceajtón.
-Bújjon vissza! - mondtam az asszonynak, majd megfogtam a füstölgő tárgyat, és kidobtam az ablakon. Ekkor egy nagy robbanás hallatszott kintről, amit kiáltások követtek. Óvatosan az ablakhoz léptem. Nem sokat láttam, nagy volt odakint a füst. Csak hangokat hallottam. Az egyik felkiáltott "nem látok, nem látok", egy másik azt üvöltötte, hogy "csípi a szemem". Tudtam, hogy itt az idő. Ki kell használnom a pillanatot. A saját fegyverüket fordítottam ellenük. Kimentem az udvarra, majd sorban levadásztam őket. Mire eloszlott a füst, mindegyik a kiszáradt kút alján ült megkötözve.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-06-03, 01:14

Hamarosan már mindegyik végrehajtó halott volt, igazából eszembe jutott, hogy jobban jártak volna, ha megadják magukat, de ennek nekik kellett volna eszükbe jusson. Egyelőre a legtöbb amit tenni tudtam az volt, hogy egy halomba pakoltam a holttesteket. Hátra mentem a másik bejárathoz, hogy megnézzem nem kell-e valamiben segítsek, meg megkérdezzem mit csináljak a halottakkal. Nem szívesen hagytam volna őket ott.
Az az érzésem támadt, hogy a férfi nálam sokkal jobb munkát végzett, amikor megláttam, hogy egy halott sincs itt.
-Nekem nem sikerült mindent ilyen... tisztán elintéznem. -mondtam.
Támadt egy ötletem, mit is csináljak a halottakkal.
-Gondolom ön nem ölte meg őket. -tettem hozzá, majd visszamentem a ház elé. Találtam gyufát a zsebemben, így nem okozott különösebb gondot a hamvasztás.
Viszonylag gyorsan elégtek, szerencsémre a fű sem gyulladt meg, csak egy kicsit, de ezt lábbal is el lehetett taposni.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-06-03, 02:05

A behajtókat rövid hamar elintéztük. Míg a lány gyorsan eltüntette a hullákat, én visszamentem a házba az öregasszonyért.
-Most már előjöhet. - mondtam neki.
-Elmentek? Elmentek mind? - nézett körül hitetlenkedve.
-Ugye nem jönnek vissza? - kérdezte, majd az ajtóhoz sietett.
-Nem maradhat itt. Most megúszta, de majd jönnek mások, akik elvégzik a munkát. És mi nem leszünk itt örökké, hogy megvédjük. - közöltem az idős nővel.
-Van hova mennie? - tettem fel a következő kérdést. A nő tanácstalanul bámulta az ablakban lévő virágot, aztán eszébe jutott, hogy van egy unokahúga, aki El-Proelium edo-ban él.
-Kérlek kísérj el odáig. - fogta meg a kezemet és kérlelő nagy szemekkel nézett rám.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-06-09, 06:40

Figyeltem a beszélgetést.
-Szerintem is az a legjobb, ha minél gyorsabban eltűnik innen. -tettem hozzá, miután a férfi megjegyezte, hogy nem tudunk folyamatosan itt lenni.
-Nem tudom, merre van ez az El-Proelium edo, de ha akarja, akár el is kísérhetem, persze, ha nem túl nagy kerülő a karavánhoz képest. -mondtam.
-De egyedül nem szívesen kísérném el egyedül a nőt. -mondtam a férfinak. Benne nem bízom annyira, mert meg van a gyanúm, hogy sötét elf, az egyetlen aki él, de nem reagált semmilyen megjegyzésemre, így nem vagyok teljesen biztos benne. De az asszonyért aggódnék, ha történne vele valami, így inkább mind a kettőjüknek segítek.
-De olyan érzésem van, hogy gyorsan el kéne induljunk, ha nem akarjuk, hogy gyorsan újabb vendégeink legyenek. -utaltam arra, hogy nagyon gyorsan új behajtókat fognak küldeni a nőhöz. -Szerintem pakolnia kellene, asszonyom.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-06-11, 09:37

Láttam a lányon, hogy bizalmatlan az irányomba, de nem tudtam miért. Abban biztos voltam ha nem is tudja, de sejti, hogy én van az a sötét elf, akiről kérdezősködött. De mivel nem mondtam semmit, amivel a gyanúját megerősíthettem volna, ezért nem tudhatta ő sem biztosra. Az volt az érzésem, hogy azért gyanakvó, mert sötét elf lehetek. El sem tudtam képzelni, mit gondolhat, mit hallhatott a fajtámról. Akármilyen kíváncsi is voltam, inkább nem kérdeztem rá, az csak még gyanakvóbbá tette volna.
-Hallotta néném, szedelőzködjön. - tanácsoltam a nőnek. Egyetértettem a lánnyal, nem volt tanácsos túl sokáig ott időznünk. Nem tudhatjuk pontosan hányan érkeztek a házhoz. Lehet, hogy hátrahagytak néhány őrszemet, és ez így van, az már messze jár. Ha a megbízó megtudja, hogy az emberei kudarcot vallottak tízszer ennyi embert küld majd ide.
-Csak a legfontosabbakat pakolja el. - szóltam rá, mikor megláttam, hogy valami ócska szobrot próbál belegyűrni a táskájába.
-Ez fontos! - háborodott fel. Feltartottam a kezemet. Nekem mindegy volt mit pakol, csak siessen. Mihelyst bepakolta az utolsó dolgot is, amit magával akart hozni, indulhattunk.
-Erre mindre szüksége van? - kérdeztem az asszonyt, akinek a lába előtt legalább 3 nagy bőrönd volt.
-Hát jó. - fogtam meg belőle kettőt, és elindultam kifelé.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-06-22, 00:04

Én sem igazán értettem, minek kellett ennyi mindent összepakolnia az asszonynak, mert ennyi legfontosabb dolga csak nem lehet az embernek, de nem szóltam semmit inkább csak felkaptam az utolsó bőröndöt.
-Körülbelül mennyi idő alatt érhetünk oda? -kérdeztem. -Ha nem egy nagyon hosszú útról van szó, akkor minél kevesebb pihenőt kéne tartsunk, nehogy utolérjenek minket, ha a nyomunkba találnának szegődni.
Nem tudtam mennyi ideig követnének minket, meddig jönnének utánunk, de nem szívesen tettem volna ki egy támadásnak az asszonyt út közben. Akkor sokkal nehezebb lenne a dolgunk, ha harcolni is akarunk és meg is akarjuk védeni a nőt.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-06-29, 03:35

Némi időbe telt, de elindulhattunk. Néhány száz méter után éreztem, hogy zsibbad a kezem. Nehéz volt a táska, amit cipeltem, és azon tűnődtem, mit pakolhatott bele a nő, de inkább nem kérdeztem rá. Lehet hogy valami nagyon személyes lapult a csomag mélyén. A lány rákérdezett mennyi ideig tart eljutnunk a célhelyre.
-Két napnyi járóföld. - feleltem határozottan.
-Vagy három, ha az utat eltorlaszolják a kövek. - magyaráztam tovább. Egy hegyi ösvény vezetett el a faluba, ahol a nő rokonai éltek. Sokan nem tudják, de erre gyakoriak a földrengések és a különféle balesetek. Ha nem a természet gördít akadályt az utazók elé, akkor a helyi rablóbandák okoznak különféle kellemetlenségeket.
-Egyetértek. Nem egy biztonságos környék. Jobb, ha nem pazaroljuk az időnket feleslegesen. - néztem a táskát cipelő asszonyra.
-Azt hiszem, ez lelassít minket. - mutattam a termetes pakkra. A néne úgy kapaszkodott a csomag fülébe, mintha az élete függene tőle. Azt mondta, hogy nem hagyja itt. Eltökéltnek látszódott. Nem vitatkoztam vele. Legyen ahogy az elf asszonyság kívánja. Magunkkal visszük a súlyos terheket.
-Akkor jobb, ha szerzünk valami szállítóeszközt. - körülnéztem és valami olyat kerestem, ami megfelel a célnak. Egy ló, egy szamár, egy szekér, vagy akár egy talicska, bármi jól jött volna.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-07-19, 09:21

Két-három nap nem sok idő, ha nem lassít minket semmi. A hosszabb kerülők, esetleges támadások, vagy az, ha újra szembe kéne szállnunk a behajtókkal megnehezíthetik, meghosszabbíthatják az utat. De ez csak a legrosszabb eset... Mégis jobb számolni vele.
Az az egy bőrönd már épp eléggé húzta a kezemet, de nem lettem volna hajlandó beismerni és el kell ismerjem a férfinek igaza volt, amikor emlékeztette a nőt, hogy a csomagjai csak nehezítik a helyzetet.
Ami engem illet, nem láttam a közelben semmit, ami alkalmas lett volna szállítóeszköznek.
-Körülnézek egy kicsit távolabb - mondtam a két útitársamnak. Leraktam a csomagot a földre és előrerohantam, nem igazán törődve azzal, mit mondhatnak a többiek.
Pár perc múlva rátaláltam egy öszvérre, ami gazdátlanul kóválygott. Egy picit meglepődött, legalábbis nekem úgy tűnt, de nem ellenkezett, amikor arrafelé tereltem, ahol az társaimat hagytam.
-Lehetséges, hogy van gazdája, de én nem találkoztam vele - jegyeztem meg. Megvártam, mit válaszolnak. Az asszonyon úgy látszott, neki mindegy, hogyan, csak az összes holmiját magával vihesse.
Vissza az elejére Go down
Sehro Lucis Ashwise
Ater elves
Ater elves
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-07-20, 03:52

Az asszony az életénél is jobban ragaszkodott a tárgyaihoz. Tanácstalanul néztem rá. Legszívesebb megkérdeztem volna, mi olyan égetően fontos, hogy anélkül mozdulni sem lehet, de illetlenség lett volna a csomag tartalmáról érdeklődni.
-Fiam, az életem van ezekben a táskákban. - nyilatkozott a nő indulásunk előtt. A lány néhány percre eltűnt, majd egy idős öszvérrel tért vissza. Az állat gazdátlanul tengődött a közelben. Kapóra jött nekünk. Az öregnő megörült, amikor meglátta, mert tudta, hogy lesz helye a cuccainak. Örömében még a kezét is összecsapta és idős kora ellenére ugrálva közelítette meg az öszvért. A csomagjait sorra az állatra aggatta, és amikor már mindent felpakolt, ő maga is ráhuppant a tetejére. Azon gondolkoztam, vajon elbír ennyi súlyt? Jó, ha a folyóig bírja.
-Gyerünk. Gyite!!! - sürgetett a néne minket és az öszvért. Vállaltam, hogy vezetem a jószágot. Megfogtam a kantárt és magam után húztam. Az öszvér remegő lábakkal és legalább 100 kiló plusszal vette be az első kanyart. Az öregnő nem értett a térképhez, ezért bájos útitársunk kezébe nyomta, hogy ő navigáljon, merre is kell mennünk.


Vissza az elejére Go down
Merilia
Elf V.
_________________________
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   2012-07-23, 02:47

Amikor az asszony a kezembe nyomta a térképet én inkább tovább adtam a férfinek. Nem azért, mert nem tudok kiigazodni az ilyesmiken, inkább azért, mert nem ismerem valami jól a környéket. Szükség esetén az ösztöneim jól irányítanak, ritkán kerülök bajba miattuk, de itt az ésszel többre megyünk.
-Nem akarom, hogy bármi problémát okozzon, hogy nem ismerem túl jól a környéket -mondtam, amikor odanyújtottam.
Ránéztem a szerencsétlen állatra, amit a nő kedvéért kerítettem. Látszott rajta, hogy nem fogja sokáig bírni, de ezt egyelőre nem akartam hangosan kijelenteni. Még az is előfordulhat, hogy az állat kitartóbb, mint gondolom. Mégis azon a véleményen voltam, hogy később keresnünk kell majd egy új málhást.
-Mekkora a valószínűsége, hogy utánunk jönnek a behajtók? -kérdeztem. Ha harcolnunk kell, arra fel kell készülnünk és az asszonyt is biztonságba kell helyezzük. Ami a hegyi ösvényeken nehéz lehet.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content
_________________________


TémanyitásTárgy: Re: Lamurion Ruina - Lamurion romjai   

Vissza az elejére Go down
 

Lamurion Ruina - Lamurion romjai

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

 Similar topics

-
» A Kannabi híd romjai
» A Kék Körzet romjai
» A Tűz Templomának romjai

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Egyéb területek :: Bestiae Volucre Alveus-