Welcome to Noctis

Háború tört ki a vérivók és a boszorkányok között. Narlen városa elbukott, és Boszorkányföld egy része vámpír kézre került. Theradin a harcok kezdete előtt békét kötött a vérszívókkal, így a város megőrizhette függetlenségét.
Eközben északon a Démonok Birodalma megerősödött és kihasználva szomszédai csatározásait elfoglalta Boszorkányföld északi, kimérák és transmopheusok lakta területeit. A határvonalak átrendeződtek, ezért a vadászokra nagyobb szükség van, mint valaha.


• • •

Lépj be Noctis világába, ismerd meg a napfényes, varázslatos Nyugatot, az egykori Boszorkányföldet - Shalmaeron provinciáját, vagy a misztikus, sámánok lakta Sellarya szigetét. Barangold be a veszélyes, sötét Keletet, ahol vérivók és halandók élnek. Ismerd meg Caelestis hegyvidékeit, a délen fekvő elfek lakta Lamuriont, vagy a sárkányidomítók és a valkűrök otthonát, a messzi fagyos Valachiát. És ha még futja az erődből, utazd át az ismeretlen északi földet, Diabolus Glebát, a démonok hazáját.
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

CHATBOX


Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 1 rejtett és 1 vendég

Garew Towryk

A legtöbb felhasználó (19 fő) Szomb. 24 Nov. 2018 - 3:35-kor volt itt.

Ádáz ösvény

3 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Insomnia Aeternam on Szer. 27 Feb. 2013 - 8:19

Vámpír barátunk vagy nem vette az utalást arra vonatkozóan, hogy több pénzt próbálok belőle kicsikarni, méghozzá fejenként 250 ezer drachmát, vagy direkt engedte el utalásom a füle mellett. Nem mintha már a pénzre fájt volna a fogam, csak épp kíváncsi voltam és nem mellesleg szórakoztatott, hogy mennyi az összeg, amit végül kisajtolhatnék belőle.
Követtem tekintetemmel a fogast, miközben odabent a hangtalan kerekek forogtak. Valami nagyon hibádzott nekem a történetéből. A meggyilkolt kém után két szem vámpír érkezik, hogy egy tábornyi démont kiirtson. Felajánlana egy vagyonnyi összeget, ha segítek, de egy apró tőr már gondot jelent számára. Hogy a gondot a tőr valódi értéke, netán az jelentette, hogy nem állt módjában megszerezni azt, illetve kísérletet sem tenni rá, rejtély maradt előttem. Azonban foglalkoztatni kezdett az a bizonyos tőr. Azt hiszem ideje Brandenburgba látogatnom...
- Hogy ne lennék gyűjtő? Tényleg nem csupán az vagyok, hanem vadász. A gyűjtőkkel ellentétben én használom is fegyvereim és minél különlegesebb egy tőr története, annál nagyobb bátorsággal ruházza fel hozzáértő használóját. Azt mesélik, hogy a sosem akadt legyőzője ennek a farkasvezérnek. Hogy mindez igaz vagy csak mese, nem érdekel.
A vámpírról a tűzbe bámultam, egy pillantás erejéig Ryekre – Ahhoz képest évekig egész jól csináltad, hogy nem szereted. Különben meg minek az a tőr? Azt mondod nincs szükségem mágiával felruházott fegyverre, de arra, mely legyőzhetetlenné tesz, igen. Neked kell az a fegyver vagy nekem? – tettem fel a kérdést hangtalanul.
- Ez esetben csak sok sikert kívánhatok neked a démonvadászathoz! – emeltem tekintetem az indulni készülő vámpírra – Egyébként is rám fér némi pihenés – nyomtam el egy ásítás félét.
Másik részéről kérlelés, részemről azonban meglepettség aprónyi szikrája villant fel. Ezzel egy időben pedig valamiféle gyanakvás.
Csak ne szokd meg túlzottan ezt az érzést, nem fog sokáig tartani, mint ahogyan más érzések sem. Különben meg nem emlékszem, hogy valaha is az engedélyemre volt szükséged. Azt teszel, amit akarsz.
Felkeltem immár én is a tűz mellől és még egyszer a szedelőzködő vámpírra néztem.
- A barátod – böktem a nagydarab melák felé fejemmel – valami mély és régi lelki sebet szakított fel tippem szerint az átokfajzat, szóval nem kizárt, hogy ráfér némi odafigyelés majd, de nem én fogom pátyolgatni – azzal az egyik fa tövében készülődtem álomra hajtani a fejem, elvégre nekem ténylegesen szükségem van az ilyesmire.
Venator VI.


Insomnia Aeternam
avatar

Rangom : uranicus venator

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Necros on Kedd 26 Feb. 2013 - 11:14

Azon túl, hogy egészen gyermekien viselkedik időnként máskori viselkedése alapján becsült kora ellenére ez a vámpír. Komoly dilemmái lehetnek, ha ilyen tempóban változik a hangulata. Persze a lényeg számomra, hogy nemigen marad semleges egy percig sem. Kellemes kis kályha az unalmasan hűvös erdőben. Igaz, a Gerhard nevű haragos izzásához vagy börtönöm rácsainak folyamatosan sugárzó forróságához képest eltörpült, mégis valamiért figyelemre méltónak találtam.
Látszólag a széltől, részben azonban miattam csapnak feljebb valamelyest az eddiginél tüzünk lángjai. Elmerengve figyelem, fejemet lassan ingatva táncuk ritmusára. Kezem továbbra is közelükben játszik a jóleső forróság határán.
- Lassanként jobb csapat leszünk, mint házasságunk előtt voltunk. Bár régen nem hittem volna, kellemesebb így, hogy tudod az igazat rólam. Nem szeretem megjátszani magam.
Az összegre elismerően bólogatok. Egészen szép pénz ahhoz képest, milyen hosszú munkáról van szó. És úgy egyébként is, egyszerű emberek jó sokáig elélhetnek ennyiből. Az értékét pedig ugye az határozza meg, mit kapsz érte. Hitvesem reakciója viszont kifejezetten meglep, még inkább szórakoztat. Nő létére nem kifejezetten anyagiasnak ismertem meg, bár mondják, mindenki számára "[i]van az a pénz[i]".
- Hallottam az összeget. Nem kell boszorkány, hogy megerősítsd a pengédet, tudod jól. Az a bundás viszont nagyon jól tudta, miféle fegyvereket érdemes gyűjtenie. Nem véletlen, hogy párviadalban és csatában sem igen akadt soha ellenfele. Az a tőr pedig igen erős darab.
Láthatóan próbát tesz, hogy megszerezze a fegyvert, de az agyaras nemigen hajlik a megegyezésre. Pedig szinte biztos vagyok benne, hogy valamilyen úton-módon meg tudná oldani. Erőteljes magabiztossággal és felszerelése minőségéhez képest meglepően kevés kísérettel utazik. Sejthető volt, hogy alkudni próbál, most azonban nem vagyok biztos benne, hogy alkuszik, vagy kihátrál az esetleges megegyezés elől.
- A könyvtár sem rossz ötlet. Különösen, ha tán meg akarjuk szüntetni áldatlan állapotunkat. Bár az igazat megvallva időnként kifejezetten élvezem. Öhm, Drágám! Kisétálhatok a fák közé? Nem messzire, csupán úgy egy kőhajításnyira gondoltam. Megnézném közelebbről az egyik démon hulláját, különös szaga van.
Demon XIII.

Demon XIII.

Necros
avatar

Rangom : diabolus prudens

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Shade von Narrath on Hétf. 25 Feb. 2013 - 0:45

Helyismeret híján szükségem volt valamiféle segítségre, hogy tőle...vagy valaki mástól, az majd elválik. Függőben hagytam a kérdést. Rátértünk a dolog üzleti részére és felajánlottam neki egy komolyabb összeget. Ebből leszűrhette, hogy gazdag családból származhatok, ha ennyi drachma kifizetése nem okoz komoly problémát, de semmi többet.
-Nem...Ez az összeg egy bizonyos démon fejéért járt...- feleltem a kérdésére. Gondoltam biztos azért fizettek ennyit az őseim, mert sok fejfájást okozott nekik az a bizonyos tag, és a végén már minden pénzt megért, csak hogy végleg kivonják a forgalomból. 250 ezer drachmát sem sajnáltak kiadni érte.
-A vadászok a démontársak levadászásáért ehhez képest aprópénzt kaptak...bár egy átlag vámpírcsalád több évnyi gondtalan megélhetését biztosította. - tettem hozzá utalva arra, hogy a démoncimborák is megérték a pénzüket. Zörejt hallottam a fák közül és ösztönösen a hangok irányába fordítottam a fejem. Tettem néhány lépést a fák felé, de csak egy erdei állat motozott az avarban. A lány közben előállt valami váratlannal. Azt mondta jobban örülne egy ritka fegyvernek, amit tudomása szerint Bradenburgban őriznek. Igaza volt, sok ritkaságot őriztek a vámpírfővárosban. Ő nem akármilyen fegyverre gondolt, a halott farkasvezér tőre kellett neki. Egy pillanatra mozdulatlanná váltam. Nem ez az asszony az első, aki a bolhazsákok királyának "késére" hajt. Elgondolkodtam és egyúttal kíváncsi lettem, honnan veszi, hogy pont Bradenburgban van és miért ilyen fontos neki. Aztán eszembe jutott...persze, az "emberek pletykálnak" és mindenki ismer legendákat is. Nem sokat tudtam a lányról, csak annyit hogy vadász és a látottak alapján különösen jó vadász. Ő sem tudhatott rólam túl sokat, kínosan figyeltem, hogy ne áruljak el magamról többet, mint amennyi szükséges. Látszott rajtam, hogy vérszívó vagyok, ezt tagadni is felesleges lett volna, az erőmből meg leszűkíthette, hogy Bradenburgból származhatok...jó családból, mert többször kihangsúlyoztam, a pénz nem akadály. De egyetlen utalást nem tettem arra, hogy közöm lenne a hercegi famíliához, akik ezeket a ritkaságokat őrzik. Meg kellett állapítanom, hogy a vadásznőnek jó kapcsolatai lehettek, ha ilyen információk birtokába jutott. Lassan megfordultam, majd anélkül, hogy egyetlen szót is mondtam volna, leültem a tűz mellé és gyanakodva végigmértem a lányt.
-Szóval egy tőrt kérnél cserébe a segítségedért. - szólaltam meg hosszabb hallgatás után. Bárki aki hallotta volna, azt gondolná egész olcsón dolgozik. Egyetlen apró tőr a fizetség egy ilyen veszélyes munkáért. Ez még a hülyének is megérné. Kivéve, ha az a tárgy többet ér, mint az a pénz, amit felajánlottam neki. És nekem nagyon úgy tűnt, hogy az a jelentéktelennek tűnő fémdarab a sokszorosát éri. Ugyanakkor biztos voltam abban is, nem véletlen, hogy a családom elzártan őrzi ezeket a tárgyakat. Párat nagyon jól ismertem, néhányról éppen csak tudomásom volt, és rengeteg olyan is volt közte, amiről elképzelésem sem volt, hogy micsoda. Ez a tőr is egy lehetett közüle. Elődeim kínosan ügyeltek rá, hogy a begyűjtött tárgyak soha ne hagyják el a kastély falait. Nem volt nehéz kitalálni miért...és ha ennek a kutyának a fegyvere is bekerült a családi gyűjteménybe, az sem lehet véletlen. Nagy értékkel bírhat.
-Különös kérés. - jegyeztem meg. Mivel nem tudhatta, hogy én vagyok a herceg, és arra sem tettem utalás, hogy hercegi rokon lennék, így valóban érdekes volt. Hogyan ajánlhatnék fel olyan dolgot fizetség gyanánt, ami elviekben nincs a birtokomban. Ha belementem volna és elfogadtam volna az ajánlatát, egyet jelentett volna azzal, hogy elismerem a hercegi család tagja vagyok. Onnan meg már csak egy lépés, hogy kiderüljön, én vagyok a halottnak hitt herceg. Nem akartam leleplezni magam, még nem. Nem volt itt az ideje...
-Kíváncsivá tettél. Miért van egy démonvadásznak szüksége pont egy farkas tőrére? Van benne valami különleges? - kérdeztem tovább méregetve a nőt.
-Nem tűnsz gyűjtőnek. - állapítottam meg. Még ha vámpírnemesként el is intéztem volna neki a szabad bejárást, akkor sem ment volna vele sokra. A tőr a hercegi család tulajdona volt és a család jóváhagyása nélkül nem vihette volna el. Hiába juttattam volna be. Minél inkább figyeltem őt, annál inkább úgy hittem, ez a lány nem egy átlagos démonvadász, ahogy a tőr sem, amire áhítozik. Volt benne valami különös, de nem tudtam volna megmondani, hogy micsoda.
-Azt hiszem a kérésedet nem áll módomban teljesíteni. Sajnálom. - mondtam, majd felkeltem a tűz mellől.
-Ha nem elég a pénz, amit ajánlottam, akkor nem rabolom tovább a drága idődet. Keresek mást... - tettem hozzá, majd a vértől megtisztított kunaikat a kabátom belső zsebébe csúsztattam. Ez az egész beszélgetés érdekesre sikeredett. Arra ösztönzött, hogy a démonkaland után hazaérve utána járjak, mit is tud ez a tőr.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 11 Május 2013 - 10:19-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Insomnia Aeternam on Pént. 22 Feb. 2013 - 6:27

Az már tisztázott számomra, hogy nem kis nyikhaj vámpírral hozott össze a sors. Képessége alapján, azt is sikerült behatárolnom, hogy brandenburgi a fogas. Legalábbis, ha emlékeim nem csalnak ők képesek irányítani a szelet.
Felszaladt a szemöldököm, kis monológját hallgatva, de az összeget hallva, sikerült félrenyelnem egy falatot, melyen éppen nyamnyogtam.
Megköszörültem a torkomat, mielőtt bármit is mondtam volna. Szükségem volt kis időre, hogy emésztgessem a hallottakat, aztán meg a látottakat... A szívdobogás megtörtént, de jelen esetben nem feltétlenül az összeg miatt, hanem láncra vert démonom épp most sétált ki a szabadba.
Ami a hátsót illeti… úgy rémlik ez fordítva is igaz. Mármint a csávából kihúzós rész. Nemde?
- Jól értettem ki, rejtett szavaidból, hogy az összeg, fejenként értendő? – kérdezek vissza, immár kimondva szavaim és a vámpírnak intézve azokat. Aztán újfent visszatértem a hangtalan kommunikációhoz, bár ez esetben a vizualitás élménye adott volt. Egyszerre bosszantó és üdítő a látvány.
Te is figyeltél? Hallottad az összeget? Annyi tőrt veszek belőle és ruházom fel boszorkányok által mágiával, amennyit csak kedvem tartja. Szóval. Ki vele! Miért annyira értékes az a tőr és minek szeretnéd, hogy megszerezzem?
Kétfelé indult el az egyezkedés, de hogy jól jöjjek ki belőle az már csak rajtam múlik. Mégis elkezdte bolygatni a fantáziám az a bizonyos tőr.
- De, ha jobban belegondolok – újfent a vámpírnak intézem szavaim – Igazán nem viselném jól, ha az én lelkemen száradna, az adók hirtelen megemelkedése . Tudod segítek egy picit. Egy démonvadász mindennél nagyobbra értékeli a fegyvereket. Ráadásul, ha az a fegyver még ritkaságszámba is megy, na az dobogtatja meg igazán a szívet. Szóval egész véletlenül, tudom, hogy Brandenburgban őrzik egy ex vérfarkasvezér tőrét. Gondolom senkinek sem hiányozna az onnan. Szóval ez az ára a vadászatnak – fejeztem be immár én az alkudozás tétjét – És még egy apróság – teszem hozzá, mint hirtelen jött ötletet, merthogy az is volt – Úgy érzem el tudnád nekem intézni, hogy szabad bejárásom legyen a könyvtárba... - nézek kérdőn tárgyalópartneremre.
Venator VI.


Insomnia Aeternam
avatar

Rangom : uranicus venator

Vissza az elejére Go down

Van az a pénz...

Témanyitás by Necros on Csüt. 21 Feb. 2013 - 8:33

Hirtelen olyan ötletem támad, ami megéri, hogy kis híján kettéfejelem drága képdobozomat. Ha valamit ittam volna, vélhetően valamiféle filmes mozdulattal köpöm az egészet a képernyőre. Lassanként felállok fotelemből, majd egy legyintéssel kitárom viskóm ajtaját. Kilépve az erdőbe természetesen pontosan azt látom, mint Nia, csupán az eddigi környezet nem zavarja érzékszerveimet.
- Tudom, mit kérhetnél tőle.
Közben lassan, kényelmes tempóban körbe sétálom a tábortüzet. Hitvesem is jól láthatja utamat, pontosabban csakis ő láthat, senki más. Nincs lábnyomom, nem lélegzem, hatalmam nem érződik. Közelebbről is megszemlélem az izomagy és az úri ficsúr vámpírt, mielőtt visszatérve Nia mellé leülnék a tűz mellé.
- Nem kérded a segítségem, de húztam már ki a csinos hátsódat néhányszor a csávából. Most viszont azt hiszem, érdemes figyelned. Volt egyszer egy vérfarkasvezér, Access Wreaker néven emlegették. Mikor elpusztult, egykori fegyvere Bradenburgba került. Ez egy mágikus tőr, bár ők egyszerű történelmi ereklyeként tartják számon. Így is igen drága a becsült értéke, viszont sokkal értékesebb annál, mint hiszik. Fogalmazzunk úgy, hogy jól jöhet még a vadászatban.
Kezemet a tűzbe nyújtom, és élvezem, ahogy a lángok heve csiklandozza őket. Még ha nagyrészt csupán illúzió is ez az érzés, ha van efféle kapcsolat közöttünk, börtönöm is jobb kedvre derülhet ettől az érzéstől.
Demon XIII.

Demon XIII.

Necros
avatar

Rangom : diabolus prudens

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Insomnia Aeternam on Kedd 19 Feb. 2013 - 21:30

Szemöldököm felszalad a vámpír szavait hallva és egy pillanatra érdeklődve figyelem, majd csak úgy mellékesen a földön fetrengő vámpír felé sandítok, legvégül meg a tűzbe.
- Tudod azt hihetné az ember, ennyi év után, hiszen nyilván nem vagy egy ma született vámpír, hogy kitalálsz valami kreatívat, mely megdobogtatja egy démonvadász hölgyemény megkövült szívét. Ha pedig a pénz nem akadály számodra, hát idézd fel a legnagyobb összeget, melyre gondoltál, aztán mondd ki – hagytam egy leheletvételnyi szünetet, hadd eméssze a hallottakat, majd folytattam - Ráadásul ahogyan elnézem a barátodra már nem nagyon számíthatunk, tehát ketten maradtunk. A legjobb lenne őt hazaküldened, különben csak hátráltatna bennünket. – magam mellé helyeztem a katanát és legvégül várakozón nézek fel a fogas teremtményre.
Motyómból valamiféle kétes kinézetű szárított húst és némi kenyeret húztam elő. Ideje van a vacsorának is. Falatozni kezdtem és gondolatbéli partneremnek is szenteltem némi időt.
Ha emlékeim nem csalnak, akkor eddig sem kértem a segítséged. Eddig is megvoltam egyedül. Arra viszont kíváncsi volnék, hogy a viharba jutottál ki? Tudod nem szeretem az efféle meglepetéseket és jó lenne tudnom mire számíthatok, mert még véletlenül egyszer megpillantalak idekint és le találom gyilkolni a legnagyobb trófeám. – mosoly bujkál ajkamon, hiszen nem tagadhatom jókedvem eme gondolatra.
Venator VI.


Insomnia Aeternam
avatar

Rangom : uranicus venator

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Necros on Hétf. 18 Feb. 2013 - 6:28

Öklömet amolyan úrias fojtásként szám elé teszem, miközben hangtalanul némi füstöt böfögök fel. Kendőmmel megtörlöm szám szélét, majd összegyűrve behajítom a kandallóba. Egy szempillantás alatt lángra lobban, és hamuvá enyészik.
Újból felpillantok a televízió képernyőjére, mely a kinti történéseket közvetíti most belső kis világomba. Láthatóan kétségessé vált az üzleti tárgyalás kimenetele, legalábbis az agyarasoknak valami hasonló érzése lehet Nia iménti kérdése nyomán.
- Van erre jó válasz? Milyen fizetséget vársz tőlük?
Vidám, egy kissé még játékos is a hangom. Egészen feltüzeltek az iménti események, kifejezetten jól érzem magam.
~ Jártam odakint, és még néhány idegesítő kölyköt is helyreraktam. Ez egy jó este, azt hiszem.
Közben tovább méregetem a két vámpírt. Felveszem a kis asztalról az emberbőrbe kötött könyvet, melynek borítóján acsargó fogsor található. Lassanként elkezdem felfrissíteni az éjszaka gyermekeiről szerzett tudásomat.
Amíg a korcsok el nem szaporodtak, nem volt igazán gondunk velük fiatal faj létükre. Kellően büszkék és tunyák voltak, hogy feleslegesen ne háborúzgassanak. Mostanság viszont senki senkivel nincs békében, és a fegyverszünet is ritkaságszámba megy.
- A felderítőik alapján nem hiszem, hogy egynél több erősebb korcs lenne a démonbandában. Az én mércémmel mérve. Azzal viszont számolj, ha nem akarod kitenni a homlokodra a "démonnal vagyok" táblát, akkor nem biztos, hogy egy mágiához is értő vámpír közelében folyamatosan segíteni tudok.
Legalább eddig eljutottunk már. Tiszta sor mindkettőnk számára, hogy ha nem egy oldalon állunk, az csak még egy irány, ahová folyton hátra kellene néznünk...
Demon XIII.

Demon XIII.

Necros
avatar

Rangom : diabolus prudens

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Shade von Narrath on Pént. 1 Feb. 2013 - 10:28

Ezek nem döglenek meg? Emeltem a fejem a fölöttünk köröző füstalakok felé. Gúnyosan nevettek és vörös szemekkel figyeltek minket, mintha várnának valamire. Talán újra le akartak csapni. A lány készen állt, hogy közéjük csapjon, de a füstfelhő hamarabb szétrebbent, mielőtt léphetett volna. A démonok eltűntek a fák sűrűjében. A fához léptem, és kihúztam a törzsébe fúródott kunait, majd én is letelepedtem a tábortűz mellé. Megmondtam a nőnek, a pénz nem akadály. Ha segít nekünk, nem leszek hálátlan. Ő viszont megjegyezte, hogy nincs szüksége pénzre. Megkérdezte, hogy mit tudok még neki ajánlani. Amikor démonvadászokat fogadtunk évszázadokkal ezelőtt, hogy eltakarítsák az északról beáramló szemetet, a pénz megfelelő honorárium volt. Busásan meg lettek fizetve a szolgálataikért. Jó ideje nem akadt gondunk az ördögfattyakkal, ezért nem is volt szükségünk a vadászokra. Elgondolkodtam, lehet hogy idő közben más fizetséget kérnek munkájukért? Nem volt ötletem, mit ajánlhatnék neki.
-Mire vágyhat egy démonvadász a pénzen kívül? - kérdeztem vissza válasz helyett. Gerhard közben feltápászkodott a földről és lesöpörte magát.
-Rendben vagy? - kérdeztem tőle, mivel az egyik démon rendesen elkapta. Még méterekre is, fájdalmas volt hallani a pokolfajzat sikolyát.
-Igen, megvagyok. - felelte erőltetett vigyorral a képén. Valahogy nem győzött meg. Alig tett pár lépést a tűz felé, a fejéhez kapott és térdre rogyott. Fájdalmasan üvöltött fel, miközben a földön fetrengett. Az orrából dőlt a vér. Meglepetten néztem a melákra. Ezt meg mi lelte hirtelen?


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 11 Május 2013 - 10:18-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Insomnia Aeternam on Szer. 30 Jan. 2013 - 22:39

Tekintetem a fejünk fölött köröző démonokra emelem, akik látszólag egyelőre csak figyelnek, hogy újra lecsaphassanak ránk. Nem szeretek várni, ráadásul azt főképp nem szeretem, ha démonok azok, kik váratnak. Úgy látszik én leszek kénytelen felmenni hozzátok – húzódik széles mosolyra a szám és mielőtt megidézném Balthazart, a sárkánygyíkot, belső szórakozott hang akadályoz meg szándékomban. Nem igazán tudom mire vélni szavait, hiszen, ha nem tévedek még az én testem rabja. Vagy nem? Egy pillanatra zavar ül ki az arcomra és még a csípős megjegyzés is elmarad válaszul az észosztásra.
A két vámpírra nézek immár és a még parázsló tábortűz felé lépdelek. Csönd lenne? Elment? Hogy képes erre? Kezeim szinte öntudatlan módon cselekednek és újabb darab fahasábokat dobok a tűzre, mely mellé leülök és bámulok bele egy apró pillanatig, újabb darab fa és újabb kerül a tűzre, míg hatalmas fáklyaként kezd égni a tábortűz. Hangtalanul bámulok még egy darabig, kiélvezem a csöndet, még ha csak pár pillanatig is tart. Elmosolyodok. Szóval azt akarod, hogy szófogadó feleség legyek?
Hosszú percek után a fegyveremért nyúlok, tisztogatni kezdem a már megszokott mozdulatokkal. Fejem félrebiccentem és néha belebámulok a tűzbe.
- Szóval a pénz nem probléma. Az jó – vonom meg a vállam, szavaim a vámpíroknak intézve, remélhetőleg egyikük még hall is– De pénzre nincs szükségem – hazudom, majd tovább tisztogatom fegyverem.
- Mi lenne még, amit egy démonvadásznak fel tudnál ajánlani? – nézek fel immár a vámpírra.
Visszatért. Örülök, Drágám! Sajnálom, nem volt időm a vacsorára. Fontos tárgyaláson veszek részt épp, ahogy javasoltad…
Venator VI.


Insomnia Aeternam
avatar

Rangom : uranicus venator

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Necros on Vas. 27 Jan. 2013 - 20:02

Ifjú hitvesem tapasztalhatja, hogy a kevésbé eszes agyarasból hangos morgással összetéveszthető nyögést kiváltó visítás az ő tudatáig is eljut, azonban a fájdalom valamiért elmarad. Még halovány nyomát is érezheti az indulat bennem keltette eufóriájának, bár ez esetben valószínűleg sajátjának fogja érezni.
Már-már elgondolkoztató, hogy egy névleg halhatatlan páros egy egyszerű ember segítségét kérik. Végül is minél tovább szemléljük őket, annál világosabbá válik, miben több ez az egyszerű ember ezeknél a magukat felsőbbrendűnek gondoló mozgó hulláknál.
Az ajánlatuk egyszerűen szórakoztat, kissé visszafogott, lesajnáló nevetésre késztet. Elmémet tervek kusza hálója szövi át, ahogy lehetőségeket és esélyeket kezdek fontolóra venni. Talán valamiféle ambíció, cél születhet belőlük, ha valamelyik kellően motiválni tud. Addig is maradnak a rövidtávú célkitűzések.
- Rég volt már kezemben a kaszám. Talán épp itt az ideje! - korábbi nevetésem kacagássá fokozódik, majd egyik pillanatról a másikra megszűnik. Széles mosolyomat azonban így is érezheti hangomban kedvetlen kedvesem. - Megoldom, hogy valóban csak tíz-tizenöt démonról beszéljünk. Addig viszont jobb lesz, ha leülsz fegyvert törölgetni. Beszéljétek meg az árat, azt hiszem, nyugodtan elengedheted a fantáziádat ez ügyben.
Ahogy Nia a kavargó, füstből szőtt testeket szemléli, szeme egy pillanatra csakis a fent lebegő démonok számára látható módon arany színben izzik fel. Mindegyikük vörös szempárja lepillant az alant állókra, majd ahányan vannak, annyi felé szétribbennek a fák közé.

//Úgy egy mérfölddel távolabb, az erdő sűrűjében.//
'- Mi a franc volt ez? - kérdi az egyik, ahogy a bokrok között álldogálva próbálják összeszedni magukat. Egészen jó erőben lehetnek, ha egy kivételével mindegyik újból testet tudott ölteni.
Halk nevetés, torokköszörülés, hangtalanul közeledő léptek. Ők sem értik, miért, de pontosan tudják, hová nézzenek. Elsőként az arany színben izzó szemeket pillanthatják meg, majd ugyanebből az izzásból születő testemet, mely lassan magára húzza természetesebb színeit is. Kezeim zsebre téve, lassan sétálok feléjük. Ahogy közéjük érek, szétnyílik körük. Középen állok, ők pedig ugrásra készen bámulnak rám.
- Ti korcsok aztán tényleg nagyon messze álltok attól, amit annak idején démonnak hívtak.
Első két szavam után máris ugrik az egyik, hogy széttépjen. Szemem sarkából tekintek csak felé. Ahogy hozzám érne, ellobban, mintha csak egy bébisárkány tüsszentése lett volna.
Ez látszólag megijeszti őket. Magam hamar eldöntöm, ez bizony nem csak a látszat. Mosolyom vigyorba hajlik, ahogy végigmérem őket.
'- Ki a fasz vagy te?
- Megpróbáltátok megölni a feleségem. Tudjátok, pocsék az este, ha hisztis az asszony. Arról nem is beszélve, hogy nassolni támadt kedvem. Ti pedig barátocskáim, nem érdemlitek meg az összeharácsolt tüzeteket.
Füstből koromfekete kaszát sző akaratom, majd legyintek vele egyet, ahogy futni kezdenek. A lobbanás talán még egy mérföldről is észrevehető volt, ha valaki pont ebbe az irányba nézett.

//Újból a táborban//
Hangom elégedett, némi arisztokratikus arroganciával telített. Elmerengve nézegetem újdonsült nappalim kandallójának lobogó lángjait.
- Probléma megoldva, Drágám.
Demon XIII.

Demon XIII.

Necros
avatar

Rangom : diabolus prudens

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Shade von Narrath on Szomb. 19 Jan. 2013 - 7:53

A lány meglepett arcot vágott, amikor elmondtam, hogy a démonbanda 10-15 főt számlál. Talán nem gondolta, hogy két vérszívó el tud bánni ennyi démonnal. Megjegyeztem, ha segít nekünk, nem leszünk hálátlanok, mire érdeklődve kérdezett vissza. Válaszra nem volt időm, mert két démon ugrott elő a bokrok közül. Gyorsan elintéztem mindkettőt. Az egyik egy ágra fúródott fel, majd fekete füstté vált és eltűnt. Azt gondoltam, ezzel végeztem is. Oldalra pillantottam. Gerhard élet-halál harcot vívott egy megtermett démonnal. A lány sem unatkozott. Két másik nyavalyás esett neki, de ő sem jött zavarba. Előkapta a fegyverét és néhány suhintással megoldotta a problémát. Érzékeltem, hogy valami újra felém közeledik, de csak egy piros szemet láttam lebegni a térbe meg egy kis füstöt. Ez meg mi az ördög? Olyan keveset tudtam a démonokról, hogy az már fájt. A füsthalomhoz néhány újabb arc csatlakozott. Gyorsan kiiktattam őket, de az előzőhöz hasonlóan, ők is füstté váltak. Láttam közben, hogy a melák még mindig ugyanazzal a démonnal hadakozik, majd lassan fölé kerekedik. A démon az arcába sikított. Fülsértő hangja volt, nem is tudtam, hogy tudja a vámpír ezt elviselni. Gerhard feldühödött, és egy laza mozdulattal letépte a démon állkapcsát. Nem szerette, ha az arcába üvöltenek.
-Gerhard..hagyd életbe...- szóltam felé, de már láttam hogy késő. Gondoltam, mielőtt kinyírjuk kérdeznék tőle egy-két dolgot. Például ki küldte őket vagy tud-e valamit a démontáborról. De a vámpír elkapva a démon nyakát nagyot tekert rajta. A leszaggatott állkapocs és a kitekert nyak után elszállt minden remény, hogy szót váltsunk vele.
-Hoppá...- mondta még mindig a nyakat markolva. Mérgesen néztem a férfire, és nem kellett megszólalnom, hogy tudja, éppen mire gondolok.
-Na ettől sem tudunk már meg semmit. - morogtam, majd a lány felé fordultam.
-Elég hálásak. A pénz nem probléma. - válaszoltam a korábban feltett kérdésére. Tudtam, hogy a vadászok nem dolgoznak olcsón, de azt is, hogy kifogástalan munkát végeznek. Láttam, hogy az izzó szemű még mindig felettünk köröz, de már csatlakoztak hozzá a társai is.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 11 Május 2013 - 10:15-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Insomnia Aeternam on Csüt. 17 Jan. 2013 - 3:53

10-15 fő? Kissé furán néztem a fogasra, mert hogy őszinte legyek nem sokat néztem ki a két hullából, az eddigi tapasztalatok alapján. Elvégre egyetlen démont üldöztek sikertelen. De hogy idegenvezetőnek szegődjek melléjük, megmosolyogtatott. Ennek ellenére bólintottam, hogy tudomásul vettem.
- Mit jelent egész pontosan, amikor nem vagy hálátlan? – érdeklődtem még az összecsapás előtt egy lélegzetvételnyivel, csak, hogy képben legyek mennyire is vessem bele magam a „művészetbe”. Bagóért ugye természetesen nem fogom magam túlzottan megerőltetni, még, ha jelen helyzetben élvezettel vágom le démonok fejét, egyetlen arcot képzelve helyükbe.
Na jó valljuk be kissé elhamarkodott volt a megítélés fogas barátunk képességeit tekintve és látva hogyan is söpri félre az útjából egyetlen mozdulattal a nem kívánt egyéneket a terepről. Viszont nekem is akadt dolgom, amikor két hollóképű suhanva közeledett felém.
- Ha szükségem lenne rád, hát ígérem, időben szólok – mondtam ki megvetően a szavakat. Hozzá kell szoknom, hogy nem mindenkinek egyértelmű a helyzetem és talán ez így is van jól, viszont a későbbiekben nem árt vigyáznom a számra…
Közeledtek, én pedig a katanát előhúzva suhintottam a levegőbe, elterelésképpen, végül pedig tengelyem körül megpördülve sújtottam le első áldozatom nyakára. Miféle viasz? – mértem fel a terepet és ideiglenes társaimat, miközben hátráltam a másik démonfajzat elől, időt nyerve magamnak. Az ő gúnyos hangját hallottam, ám szinte semmi mást nem. Elveszítettem egy érzékem, de láttam mi miért történik. Most alighanem kénytelen lennék kezeim a füleimre tapasztani. Mégis inkább bosszantott a közbeavatkozás, mint hálás lettem volna érte.
Reméltem a szag majd elriaszt, esetleg elpusztulsz netán egyéb számomra üdítő dolog történik majd veled,kedvesem – mosolyodtam el gúnyosan, a röpke eszmefuttatásra, majd újból lecsaptam, ám már csak levegőt suhintotta kardom éle.
Venator VI.


Insomnia Aeternam
avatar

Rangom : uranicus venator

Vissza az elejére Go down

Életre, halálra, halálra, halálra...

Témanyitás by Necros on Szer. 16 Jan. 2013 - 9:15

Érdeklődve figyelem, ahogy a fára nyársalódott démon alakja szétfoszlik, majd izzó szemű füstként jelenik meg újra a semmiből. El-eltűnve kavarog a sötétben majdnem-gyilkosa felé.
Nekünk is jut két jómadár, még ha a halál madarairól is beszélünk ezúttal. Tényleg, igazán semmi kedvem újból saját létem visszaszerzéséért küzdeni újból.
- Elbánsz velük, vagy kelleni fogok?
~ Még a végén boszorkánynak hiszik szegény lányt, ha valami látványosat művelek. Elég lesz egy kis rásegítés, ha úgy adódik.
Közben figyelem, ahogy ennek a Borisz nevezetű agresszornak a játszópajtása egyenesen partnere arcába vicsorog. Mit vicsorog vajon? Szóra nyitja száját. Szóra... inkább eszelős, dobhártyafakasztó, lélekpezsdítő sikolyra.
- Hm, ez igazán üdítő! Nia, szerintem hazudd majd, hogy viasz van a füledben. Végül is úgysem fürödtünk már vagy egy hete.
Amennyiben igény volna rá, miközben nassolok a közelben tomboló ellenséges érzések hevéből, ezen energiák egy részét börtönöm falaiba eresztem. Hajszálnyival gyorsabb, erőteljesebb mozdulatokkal kettő vagy egy tucat, mindegy. Nem állnak meg ellene ezek a korcsok.
Demon XIII.

Demon XIII.

Necros
avatar

Rangom : diabolus prudens

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Shade von Narrath on Kedd 15 Jan. 2013 - 10:13

Úgy éreztem, hogy már közel járunk, nem lehet messze a démontábor. Ha szerencsénk van, nem is kell mindet megtalálni, hogy megtudjuk, merre rejtőzködik a banda. Még csak egy volt meg az öt darabból, még kettő feltétlenül kellett. A nő megkérdezte, mekkora bandával van dolgunk. Erre a pontos választ még mi sem tudtunk.
-Olyan 10-15 főről van szó. - feleltem a kérdésre, majd felegyenesedtem és a véres kezemet egy rongydarabba töröltem.
-Mi tagadás, nem válna hátrányunkra a segítséged. - feleltem a kérdésére.
-Mi nem vagyunk ismertek ezen a vidéken, jól jönne egy idegenvezető. - pillantottam a lányra. Persze ez nem volt erőszak, ha nem vállalja, az is rendben van.
-Nem volnánk hálátlanok, megfizetnénk a szolgálataidat. - tettem hozzá. Ekkor társaságunk akadt. Egy ideje éreztem, hogy néhány démonfajzat a közelben ólálkodik. A bokor mögött lapultak és csendesen figyeltek minket. Felderítők lehettek. Azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a keresett bandához tartoznak, vagy legalábbis kapcsolatban állnak velük.
-Gyertek elő! - fordult Borisz ordibálva a susnás felé, miután ő is megneszelte őket. Nem kellett kétszer mondania a meláknak, az egyik azonnal előugrott és a vámpírnak esett. A földre zuhantak és heves dulakodásba kezdtek. Majd előjöttek a többiek is. Ketten felém ugrottak, másik kettő pedig a lányt vette célba. Én egy laza kézlegyintéssel szelet kavartam, mire a támadóim a levegőbe emelkedtek és nagy erővel csapódtak a fának. Az egyiket egy vastag ág nyársalta fel. Annak azonnal vége volt. A másik csontjait törte, és nyöszörögve próbált lábra állni. Mellé léptem, előhúztam egy kunait és egy határozott mozdulattal nyestem el a torkát.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 11 Május 2013 - 10:12-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Insomnia Aeternam on Kedd 15 Jan. 2013 - 9:01

Immár kezemben tartottam a démon vérétől szennyezett kődarabot és úgy szemléltem meg közelebbről. Ám hiába, így részletében szemlélve nem sokat mondott számomra a kődarab sem. Homály fedte még a történet többi részét, amit nyilván nem szándékoznak megosztani velem a vérszívók. Persze aligha róhatom fel nekik, hisz én sem bízom bennük, ők miért tennék? Hát még ha tudnák…
Ismerősen fellobbanó hang. Sosem leszek ezt képes megszokni, hiába tudom már, hogy csak én vagyok ki hallja. Kezdtem ugyan megszokni a gondolatát annak, hogy osztozom magamon, sőt mi több felfedeztem valamiféle morbid szórakozást magamban, arra nézve, hogy a házasélet is valamiféle hasonló módon folyna köztünk. Persze beletörődni sosem fogok véglegesen.
Merénylet? Miből gondolod ezt? - kezdtem néma társalgásba, a testem börtönébe zárt rabbal.

- Tudjátok már, hogy hozzávetőlegesen mekkora is az a démoncsoport, akikre, ha matematikai emlékeim nem csalnak és jómagamat nem számoljuk, akkor ketten vadásztok? – mutattam rájuk ujjaimon mutatva a számot – Netán én értettem félre valamit és csak meghívót adtok át a legközelebbi vérszívó bulira? - dobtam vissza a kődarabot, közben végiggondolva azt, hogy részt akarok-e venni abban, aminek részese lettem, amikor a démonnal végeztem. Vagy akár most is elsétálhatok szép lassan, nyugodtan. Na azt már nem! Halványan elmosolyodtam a gondolatra.
Amint felizzik előttem a tűzvörös szempár a magamé is narancsszínben kezd játszani és felizzik a vadászösztön, a vágy a gyilkolásra, melybe, ha belekóstol a magamfajta, élete részévé válik. Csakúgy, mint a vérszívóknak a táplálék.
- Ahogy elnézem társaságunk akad – figyelmeztettem a vérszívókat, míg magam készenlétbe helyezkedtem, kezem pedig a katana markolatára helyeztem.
Nem gyűjtök pontokat, most csak figyelek. Nézzük most mit tudnak ők. – tájékoztattam szándékaimról saját bejáratú démonomat.
Venator VI.


Insomnia Aeternam
avatar

Rangom : uranicus venator

Vissza az elejére Go down

Harrrk....prrrr....pffff.... Lángoktól ölelt, forró éjszakát!

Témanyitás by Necros on Szer. 12 Dec. 2012 - 10:59

Az erdő sötétjén át farkasüvöltés hallatszik. Hangjával szinte egy időben érkezik egy fuvallat, mely láthatóvá fokozza a cigaretta izzását. Érzem, szeretem, áthat, élvezem.
- Merénylet a városi vezető ellen. Nos, így is fogalmazhatunk.
Szórakoztat, hogy ily könnyedén veszik s ily könnyedén alábecsülik a korcs népséget. Nem, mintha oly sokra tartanám őket, no de azért mégiscsak intellektussal rendelkező, tervezni képes létezőkről beszélünk. Tréfás, hogy ha mégoly fiatal is az agyaras - éveinek száma mégis jóval több egy átlag embernél, kik manapság szaporaságuk miatt oly elterjedtek még mindig -, azért több alternatíva számbavételét várnám el tőle.
- Mit gondolsz, Nia, mennyi idő, mire eszükbe jut valami használhatóbb ötlet ennél? Valami, ami kevésbé nyilvánvaló? Mert akárhogy is nézzük, a látszólagos öröklétbe tespedt, végtelenül lassan rothadó testük eltompítja életösztöneiket. Már ha használható még rájuk az élő jelző...
Segítek, hisz miért ne segítenék? Így csak érdekesebb lesz a játszma, és tán jobb eséllyel éljük meg a holnapot, tán nem kell újból átvernem a sorsot, hogy létemet védjem. Az erdő sötétjében terjengő köd mélyén haloványan feldereng, hogy ezen pára egy részét füst piszkolja be. A füst mélyén pedig felizzik egy parázsvörös szempár, melyet tán senki más nem venne észre, jómagam viszont a gyűlölet és gyilokvágy szintjére kopott lélekmaradvány mélyén érzett tűz ropogását kihallva könnyedén fedem fel annak hordozóját ily módon börtönöm szeme előtt.
- Egybeforrt az erdővel. Érzéseik oly hasonlók, hogy a vérszopók vagy akár más sem biztos, hogy kiérezné őt környezetéből. Mit gondolsz, Drágám, hagyjuk prédául próbaképp valamelyiküket, vagy inkább megvéded őket? Tán még egy jó pont is jár érte.
Szavaimat senki más nem hallja, hiszen börtönöm mélyéről szólok, őrzőm viszont tökéletes tisztasággal hallhatja beszédem minden egyes részletét
Demon XIII.

Demon XIII.

Necros
avatar

Rangom : diabolus prudens

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Shade von Narrath on Hétf. 8 Okt. 2012 - 3:13

A nő a fának támaszkodva figyelt minket, miközben cigarettázott. Nem kellett hátrafordulnom, magamon éreztem a tekintetét. Egy percre sem tévesztett minket szem elől. Egy csinos kis vágást ejtettem a hullán. A köldökétől a szegycsontig ért a bemetszés. Könyékig véres lettem, mire rátaláltam arra, amit kerestem. Egy tenyérnyi nagyságú kődarab került elő a démon testéből. Nem akartam elképzelni, hogyan került oda. A nő érdeklődve sétált közelebb. Megkérdeztem tőle, látott-e már hasonlót, majd a véres követ felé nyújtottam. Ha meg akarja jobban vizsgálni, megteheti.
-Igazad van. - értettem egyet az észrevételével. Nem túl okos lépés felrajzolni a rejtekhely pontos fellelhetőségét.
-Csakhogy ezt, nem démon készítette. - tettem hozzá. Pár mondatban elmeséltem neki, hogy alig egy hónappal ezelőtt az egyik kémünk rátalált egy, a közelben tanyázó démonokból álló csoportra. Mivel a beépülés nehéz lett volna, ezért azt találta ki, hogy készít egy térképet. Egyéb segédeszköz híján kövekre jegyezte fel az információkat, ám mielőtt lehetősége nyílt volna lejuttatni hozzánk a köveket Bradenburgba, megölték. Az öt részből álló útmutatóból csak egy került ténylegesen is a kezünkben, a többit a démonok szerezték meg.
-A többi is itt lehet valahol a közelben. - mondtam. Felegyenesedtem és a ruhám aljába töröltem a véres pengét, majd visszanyújtottam a tőrt Gerhardnak. Fontos volt, hogy megtaláljuk a darabokat, és elintézzük a démonfalu lakóit. Azt nem árultam el és arról Gerhard sem tudott, hogy volt még néhány igen aggasztó információ a birtokomba, ami sürgősebbé tette az ügy megoldását. Egy másik felderítőnk arról számolt be, hogy démonok merényletet terveznek az egyik városvezető ellen. Nem derült ki, hogy ki a pontos célpont, de a két ügy összefügg. Nem szokásom démonok után futkosni, és nem is kívánok belőle rendszert csinálni, de úgy döntöttem, hogy személyesen járok a dolgok végére.



A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 11 Május 2013 - 10:09-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Insomnia Aeternam on Kedd 2 Okt. 2012 - 22:26

Továbbra is a fának támaszkodva figyeltem a kibontakozó eseményeket, miközben egy jóféle dohánnyal töltött cigarettát húztam elő a zsebemből, majd lassan fellobbanó lángnál meggyújtottam. Egy pillanatra sem vettem le tekintetem a két vérszívóról és az sem kerülte el a figyelmem, hogy egyikük fegyvertelen. Legalább is erre következtettem, miután a másiktól kérte el a tőrt. Ez vagy arra enged következtetni, hogy fegyver nélkül is veszélyes a tag vagy ő csak amolyan megfigyelő. Ezt nem árt majd a későbbiekben kideríteni.
Szemöldököm kissé felszaladt és füsteregetés közben feszülten vártam a végeredményt. Ez valamiféle fogas fetisizmus, hogy hullák gyomrát kaszabolják széjjel és vérükben fürdőznek, netán nagyon keresnek valamit. Bár az a pár szó, amit hallatni véltem, utóbbira engedett következtetni. És elő is került a keresett tárgy, de nem akaródzott belegondolnom, hogy a kődarab hogyan került a démon gyomrába és miért.
Eldobtam a csikket és immár én magam is közelebb lépkedtem a kis csoportosuláshoz, hogy jobban szemügyre vehessem az újabb előkerülő darabokat is. Ha a vámpír engedi, akkor kezembe veszem és úgy szemlélem meg közelebbről.
- Térképet láttam, sőt hasonló kődarabokat is. De így a kettő együtt arra enged következtetni, hogy ostoba démonokkal van dolgotok, ha megjelölik a rejtekhelyüket. Talán így még nektek is sikerül elkapnotok őket, hacsak nem egy jól előkészített csapda ez… - vetettem fel gyanakvásom.
Venator VI.


Insomnia Aeternam
avatar

Rangom : uranicus venator

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Shade von Narrath on Hétf. 3 Szept. 2012 - 2:48

A nő eleget tett kérésemnek. Kész volt megmutatni, hol látta utoljára a démont. Bosszantott a helyzet. Meghalt az a szerencsétlen, még azelőtt, hogy beszélhettünk volna vele. Már nem volt mit tenni, ami megtörtént, az megtörtént. Egy kitaposott ösvényen haladtunk. Minden csendes volt. A nő megállt, majd fejével egy termetes vértócsára bökött. Közelebb léptem. A démontetem a bokor alatt feküdt. Gerhard fél kézzel kitépte a bokrot, hogy ő is megnézze a hullát. Kíváncsian tapogatta végig a férfi ruháit, hátha talál benne valamit. De a zsebei üresek voltak.
-Valaki megelőzött minket. - jegyezte meg a melák.
-Biztos nála van. - gondoltam végig. Nem volt ideje elrejteni. Viszont biztos voltam abban is, hogy nem tette volna óvatlan helyre.
-Gerhard, add ide a tőröd. - nyújtottam a kezem a férfi felé, aki a csizmája szárából előhúzta a fegyvert. Mivel halott volt a démon, nem finomkodtam vele, belemélyesztettem a pengét a gyomrába. Egy szélesebb rést ütöttem rajta, csak akkorát, hogy a kézfejem beférjen. Utáltam ezt csinálni, minden tiszta vér utána. Ahogy a gyomrában kutattam, az ujjaim beleütköztek valami szilárdba. Megfogtam és kirántottam. A könyökömig véres voltam, de megtaláltam, amit kerestem.
-Megvan. - mondtam elégedetten, miközben megtöröltem a kezemet és a kődarabot is egy szürke rongyba. Gerhard a táskájából előszedett még kettő, hasonló darabot, majd a harmadikat is mellé tette.
-Passzolnak. - állapította meg jókedvűen. Hátranéztem a kísérőnkre, aki egy fának támaszkodva figyelt.
-Láttál már ilyet? - emeltem fel az egyiket, hogy jól lássa.
-Ez egy térkép. Öt darabból áll. Három már megvan. Ez egy nagyobb, itt portyázó démoncsapat rejtekhelyét jelöli. - fűztem hozzá. Ezeknek a démonoknak valahogy sikerült átjutniuk a határon. Nyilvánvaló volt, ha egy helyen van az összes, akkor megtudhatjuk, hogy juthatunk a táborhelyükre.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 11 Május 2013 - 10:04-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Insomnia Aeternam on Vas. 2 Szept. 2012 - 21:23

Látszólag egész jól viselte az eddig névtelen vámpír a hallottakat. Hogy ez csupán látszat vagy valóban nem volt ennyire fontos, hogy szóra bírják közös ismerősünk, ez továbbra is kérdés maradt. Egyelőre megválaszolatlan. Némileg azért szórakoztatott a helyzet és a kérésre lassan felálltam, apró figyelmet szentelve a másik vámpírra, majd útnak eredtem az erdő azon része felé, ahol utoljára láttam démonunk holttestét.
Az erdő most szokatlan némaságba burkolózott, mintha lélegzetvisszafojtva várna valamire vagy csak figyelne. A két ragadozó lehet az oka mindennek. Nem szerettem ezt a fajta nyugalmat. Egy holló figyelmeztető hangja szakította félbe gondolataim menetét. Egy kis időre megálltam, hogy körül nézzek, majd tovább haladtam az ösvényen, nyomomban a két vérszívóval.
- Itt van – böktem fejemmel az előttem lévő bokorba, ahol egy vértócsa jelezte, hogy nemrégiben bizony itt történt valami. Hátam egy közeli fának vetettem és vártam mit alkot a két alak. Hogy mit akartak kezdeni a démon hullájával, nem kérdeztem. De, hogy nem sokat találnak nála, az is biztos…
Venator VI.


Insomnia Aeternam
avatar

Rangom : uranicus venator

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Shade von Narrath on Kedd 28 Aug. 2012 - 2:39

Gerhardot ellepték a hangyák, miután oly ügyesen beleült egy bolyba. Kínjában egy kérges törzsű fának dörgölőzött, mint egy rossz macska. Nem is kommentáltam a látottakat, inkább leültem az egyik szikla tetejére, és a lányra figyeltem. Amikor a démonról kérdezgettem, azt mondta, hogy a férfi már nincs beszédes kedvében.
-Az probléma. - jegyeztem meg halkan.
-Azt terveztük, hogy szóra bírjuk. - tettem hozzá. A jelek szerint démonbarátunk már alulról szagolta. Bosszantó egy helyzet volt. Napokon át üldöztük és mindhiába. Az a szerencsétlen belefut az első szembejövő tőrébe.
-Rendben, ez van. - fogadtam el, hogy nincs mit tenni. A démon már semmit nem fog nekünk mondani.
-Akkor mutasd meg hol van a teste. - kértem meg rá a nőt. Arra gondoltam, ha már nem beszélhetünk vele, akkor hátha találunk nála valamit, ami a hasznunkra lehet.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 11 Május 2013 - 10:03-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Insomnia Aeternam on Hétf. 27 Aug. 2012 - 21:26

Láttam Gerhard hezitálását. Nagyon szeretett volna még valami frappánsat mondani, de vagy meggondolta magát vagy pedig nem jutott eszébe semmi. Esetleg mindkettő egyszerre. Valahogy nem segített abban, hogy komolyan vegyem őket, ahogyan az sem, ahogy fogta magát és beleült egy bolyba. Én pedig nem voltam jó fej és nem szóltam. Legalább addig is lefoglalja magát és tudok kommunikálni esetlegesen a másikkal, aki valljuk be sokkalta inkább képviselte fajának hidegvérét.
- Az attól függ mit szeretnétek közös ismerősünktől… Nincs már nagyon beszédes kedvében, ha erre vagy kíváncsi – vontam fel a szemöldököm és néha még elpillantottam a másik vérszívó felé, de láttam nem kell tőle tartani. A csendestől viszont jobbnak láttam megtartani a három lépés távolságot. Legalább is ösztöneim ezt diktálták.
Reméltem szavaim elégnek bizonyultak és nem kell bővebben kifejtenem, elmagyaráznom. Elvégre, ha jobban belegondolnak, amikor visszatértem épp vért törölgettem a pengéimről, démonvért. Ebből talán kiderülhet számukra, hogy nem cseverészni voltam. Persze, ha az kell nekik…
Venator VI.


Insomnia Aeternam
avatar

Rangom : uranicus venator

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Shade von Narrath on Hétf. 27 Aug. 2012 - 7:09

-Te meg...- vágott volna vissza a férfi, de inkább legyintett egyet és ráhagyta. Túl fáradt volt, hogy vitatkozzon. Gerhard sértődötten telepedett le a fa tövébe, mellkasa előtt keresztbe fonta a karjait, és szúrós szemmel figyelte a hölgyeményt. Nem tetszett neki, ezért úgy döntött, hogy minden lépését figyelemmel fogja tartani. Ha bármi olyat tesz, ami gyanús, odamegy és lecsapja a fejét. Gerhard leginkább azt sérelmezte, hogy a nőnek igaza volt. Megkértem őt, hogy mutassa meg merre ment a démonunk, mire ő a megfelelő irányba mutatott, de hozzátette, hogy nem sokra megyünk vele. Felvontam a szemöldököm és épp meg akartam kérdezni, mire gondol, amikor Gerhard is felkapta a fejét és közbe vágott.
-Ez meg hogy érted? - kérdezte gorombán, majd üvöltve ugrott fel a helyéről, mikor észrevette, hogy egy hangyabolyba sikerült beleülnie.
-Szerencsétlen. - fogtam a fejem ismét. Ez nem a vámpír napja. Szerencsétlenebb, mint általában. A hangyák bemásztak a melák nadrágjába, és csípték ahol érték, a férfi meg jajgatva ugrált, és próbálta kirázni a ruhájából a dögöket.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 11 Május 2013 - 10:01-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Insomnia Aeternam on Vas. 26 Aug. 2012 - 8:44

Nyilvánvaló volt, hogy nem mai kölyök vérszívókkal van dolgom, mindazok ellenére, hogy egyikük mégis úgy viselkedett. De azt már régen megtanultam, hogy ne becsüljem alá ellenfeleim. Még akkor sem, ha ők jelen esetben nem számítottak annak. Legalább is még nem.
- Gyors a felfogóképességed! – bólintottam megjátszva az elismerést és némi játékos gúnyt is vegyítve hangomba
– Te pedig elvetted azt ami az enyém. Szóval kvittek vagyunk, ha jól sejtem – kacsintottam, majd a másik vérszívó vonta magára figyelmem. Szóval naiv. Fogalmazzunk őszintén – persze ezt már azért nem mondtam ki hangosan, azért céltáblát nem ragasztok a fejemre.
Gerhard türelmetlen felszólítására nem reagáltam, persze nem a magam jóvoltából, hanem mert a még számomra névtelen vérszívó diplomatikusabb kérése jobb belátásra ösztönzött, így az újabb megjegyzés is megmaradt kimondatlan.
- Utoljára arra láttam – böktem ujjammal abba az irányba, ahonnan érkeztem pár perccel azelőtt. Mielőtt azonban hamarjában útnak indultak volna, már, ha volt ilyen és hasonló szándékuk, újfent szóra nyitottam ajkaim
– Már sokra nem mentek vele, ami azt illeti… - persze kíváncsi lettem volna, hogy miért is annyira fontos elkapniuk azt a démont, de gondolom idővel ez is kiderül.
Venator VI.


Insomnia Aeternam
avatar

Rangom : uranicus venator

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Shade von Narrath on Vas. 26 Aug. 2012 - 7:54

Gerhard hozta a formáját. Unott képpel és szótlanul néztem végig, amint hibát hibára halmoz. Nagyot ordított, amikor menta helyet csalánt sikerült a szájába tömni. Égett, viszketett a nyelve. A lány felkelt és a kulacsáért ment, felvette a földről, majd kiitta, ami benne maradt. Halványan elmosolyodtam. Egyértelmű volt, hogy a flaskában nem boszorkány vizelet volt, máskülönben nem iszogatná ilyen nyugodtan. A lány megnyilvánulása nem kerülte el a szenvedő vámpír figyelmét sem.
-Teeee. - mutatott rá a nőre.
-Átvertél engem. - állapította meg maga is azt, amit már nyilvánvaló volt.
-Nem a barátom, és igen, elég...hogy is mondjam...jóhiszemű, hogy ne nevezzem naivnak. - válaszoltam, miközben vetettem egy pillantást Gerhardra. A nő azt mondta sokat sejtető mosollyal, hogy látta azt, akit üldözünk.
-Akkor mondd meg merre ment. - vágott közbe Gerhard türelmetlenül. Előhalászta ő is a kulacsát, amiben hideg víz volt, és azzal öblögette csaláncsípte nyelvét.
-Gerhard! Elég legyen! - szóltam rá a férfira, majd a lányra néztem.
-Nézd! Ez a szerencsétlen arra próbált utalni, hogy fontos volna számunkra, hogy tudjuk merre ment. - próbáltam javítani helyzeten. Nem tudtam Gerhard mégis hova tette a szemét, de szemmel láthatóan ez a nő nem tűnik átlagosnak, és ijedősnek sem. A megfélemlítés, a fenyegetőzés itt aligha segít.
-Sokat segítenél, ha megmutatnád. - tettem hozzá.


A hozzászólást Shade von Narrath összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 11 Május 2013 - 9:59-kor.
Vampire I.
Vampire I.

Shade von Narrath
avatar

Rangom : noctis archos

http://noctis-parvulus.forummotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: Ádáz ösvény

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

3 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.